A Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentése szerint 80 százalék a valószínűsége annak, hogy a globális éves átlaghőmérséklet anomália a következő öt évből legalább egy évben átmenetileg meghaladja az 1,5 Celsius fokot az iparosodás előtti átlaghoz viszonyítva. Ez intő jel arra vonatkozóan, hogy egyre közelebb kerülünk az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodásban kitűzött célokhoz, amely azonban nem egy-öt évre, hanem évtizedes skálán, hosszú távon értendő. – Genf, 2024. június 5. (WMO)

A környezet védelme, mint a globális kihívásokra adott válasz az 1972-ben rendezett "Ember és bioszféra” című világkonferencián jelent meg először a nemzetközi politika szintjén. A környezetvédelem történetében fordulópontot jelentő esemény kezdő napját, június ötödikét az ENSZ még abban az évben környezetvédelmi világnappá nyilvánította. A világnap jó alkalom arra, hogy az ENSZ évről évre egy-egy globális környezeti problémára irányítsa rá a közvélemény figyelmét. Az idei környezetvédelmi világnap témája a „földek helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség", amelyhez kapcsolóan António Guterres, az ENSZ-főtitkára üzenetet tett közzé.

Az elmúlt 24 órában kialakuló záporos, zivataros tömbök eléggé lassúra vették a tempót.

Ciklon előoldalán nedves, labilis légtömeg töltötte ki hazánkat, így már délelőtt is előfordultak záporok, zivatarok. Azonban a komolyabb események délután voltak, amikor is heves zivatarrendszer érkezett Horvátország felől. Útját felhőszakadás, jégeső és viharos szél kísérte. A rendszer miközben északkelet felé vonult, fokozatosan gyengült, az ország északkeleti részein már alig voltak villámok, sőt Borsodban és Szabolcsban vannak olyan helyek, ahol egy csepp sem esett.

Egy különösen erős napkitörés hatására 2024. május 10. 22 óra után erős sarki fény jelent meg az északi égbolton. A HungaroMet Zrt. nagy felbontású felhőfigyelő kamerái rögzítették a vörös színben pompázó jelenséget, amely a Napból jövő nagy energiájú részecskék és a felső légkör atomjainak ütközése során jött létre. Térségünkben hasonló, vöröses színű jelenséget nem régen, 2023. november 5-én lehetett észlelni.

Európa éghajlati viszonyai 2023-ban közel sem voltak átlagosak. Amellett, hogy a modernkori mérések kezdete óta a tavalyi volt a 2. legmelegebb év a kontinensen, számos időjárási szélsőség okozott komoly problémákat. A hőmérsékleti- és csapadékextrémitások jelentős hatást gyakorolnak az emberi egészségre, természetes környezetünk állapotára, a biodiverzitásra (biológiai sokféleségre), valamint a mezőgazdaságra és az emberiség energiaigényére egyaránt. A 2023-as év pedig mind hőmérsékleti-, mind csapadékszélsőségben bővelkedett Európa-szerte, ami a hőhullámoktól a pusztító erdőtüzeken át az áradásokig, sok mindenben megmutatkozott. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közösen adták ki a 2023. évi Európai Éghajlati Állapotértékelő jelentést (ESOTC 2023), melynek kivonatát olvashatjuk a továbbiakban.

A következő időszak időjárását egy hullámzó frontálzóna, illetve az előoldalán érkező meleg nedves szállítószalag alakítja.

Rövid, tömör összefoglaló a jövő hét időjárásáról előljáróban. De hogy honnan tudjuk? Egy kattintással bármikor megállapítható ez, hiszen heti anomália előrejelzéseink most már naponta frissülnek. 

A mögöttünk álló február és tél után a tavasz első hónapja is legmelegebb volt globálisan a modernkori mérések kezdete óta, 14,14 °C fokos havi átlaggal, mely kismértékben, 0,1 °C fokkal haladta meg a korábbi csúcstartó 2016-os márciusi átlagot és 1,68 °C fokkal volt az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot. Továbbá a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) március havi klímaközleménye szerint az elmúlt 10 hónap mindegyike az első helyen áll az adott hónap legmelegebbjeinek listáján (2023. június – 2024. március).

Egy magassági gerinc erősödött meg az elmúlt 24 órában a Kárpát-medence felett. Ennek következtében pedig anticiklon alakítja hazánk időjárását a következő napokban.