Az elmúlt évek száraz periódusa 2022-ben tetőzött, amikor hazánkban is történelmi aszály alakult ki. A szélsőséges időjárás egyik valószínű okaként a globális éghajlatváltozás mellett a Föld legnagyobb óceánjának felszínén létrejövő hőmérsékleti anomáliákat jelölték meg a szakemberek. A tél folyamán azonban változás indult meg, úgy tűnik a Csendes-óceánon az eddig uralkodó La Nina típusú, hidegebb felszíni vizet okozó áramlási rendszert fokozatosan felváltja a melegebb El Nino. Egészen közvetlen kapcsolatot nehéz kimutatni, azonban valószínűsíthető, hogy ennek a változásnak köze lehet ahhoz, hogy hazánkban is enyhült a szárazság, és a Balaton vízszintje is elérte a 121 cm-es átlagos magasságot. Ez a szint lehetővé tette a Sió-csatorna megnyitását, ezzel a Balatonra szánt négy új hajó felhozatalát hazánk legnagyobb tavára.

A korábbi tervekkel összhangban, 2023. június 27-én a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjában (ECMWF) futtatott modellben az 51 tagú ensemble modell horizontális felbontása 18 km-ről 9 km-re nőtt. Az eddigi 9 km-es nagyfelbontású modell horizontális felbontása változatlan maradt, igy az előrejelzések készítésénél és felhasználásánál a valószínűségi szemlélet még nagyobb teret kap.

Az angol nyelvű kiadvány elérhető az ECMWF honlapján, illetve letölthető PDF formátumban is.

A csillagászati nyár 2023. június 21-én, szerdán kezdődik. A nyári napforduló 16 óra 57 perckor lesz, ekkor "fordul" meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott, ahol holnap delel. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, s elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.

A Medárd időszakkal járó zivatarok a Balaton térségében is látványos időjárást okoztak. Az intenzív csapadéknak köszönhetően a Balaton vízállása három nap alatt 4 cm-t emelkedett, illetve látványos felhőképeket lehetett megfigyelni (Balatongyörök, Siófok).

Celeste Saulo lett az ENSZ szakosított szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) első női főtitkára. Az argentin professzor asszonyt a most zajló Meteorológiai Világkongresszus titkos szavazással választotta meg csütörtök délelőtt a pozícióra. Sauló főtitkárként vezeti majd az éghajlatváltozás és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás megfigyelésére és leküzdésére fókuszáló nemzetközi erőfeszítéseket.

Extrém időjárással, éghajlati és vízügyi eseményekkel kapcsolatban 1970 és 2021 között globálisan 11 778 katasztrófát jelentettek, amelyek több, mint 2 millió halálesetet és 4,3 ezer milliárd dollár gazdasági veszteséget okoztak – áll a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentésésben. A gazdasági károk az egekbe szöktek. A pontosabb korai figyelmeztetések és az összehangolt katasztrófavédelmi intézkedések azonban az elmúlt fél évszázadban jelentősen csökkentették az emberi áldozatok számát.

Az új valós színű kompozit kép előállítása az eddigi európai geostacionárius meteorológiai műholdak adataiból nem volt lehetséges. A műhold által a látható tartomány kék (0,44 μm), zöld (0,51 µm) és piros (0,64 µm) sávjában mért visszavert napsugárzás kombinációjával kapunk olyan képet, ami leginkább hasonlít a szemünk által látott képhez.

A 2022-es WMO éghajlati értékelő megjelenése alkalmából a Meteorológiai Világszervezet április 21-én sajtóközleményt adott ki. A WMO állásfoglalása az éghajlat 2022-es állapotáról olyan kulcsfontosságú éghajlati mutatókra összpontosít, mint az üvegházhatású gázok, a hőmérséklet, a tengerszint-emelkedés, az óceánok felmelegedése és savasodása, a tengeri jég és a gleccserek állapota.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.