A globális felszínhőmérséklet 2023-ban kivételesen magas szintet ért el. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) számos kulcsfontosságú éghajlati mutatót követett figyelemmel az év során, és rekordokat döntögető körülményekről számolt be. Bekövetkezett a valaha mért legmelegebb hónap, valamint a napi globális átlaghőmérséklet rövid időre meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet több mint 2 Celsius fokkal.

A téli napforduló 2023. december 22-én 4 óra 27 perckor lesz. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát, következésképpen a leghosszabb éjszakát adja.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatás (C3S) éghajlati közleménye szerint 2023 ősze a legmelegebb volt globálisan, az átlaghőmérséklet 15,30°C volt, ami 0,88 Celsius fokkal magasabb az átlagnál. Az európai átlaghőmérséklet 2023 szeptember-novemberében 10,96°C volt, ami 1,43 Celsius fokkal az átlag felett van. Ezzel a 2023-as ősz a második legmelegebb volt a feljegyzések szerint, mindössze 0,03 fokkal hűvösebb, mint a 2020-as ősz.

Az éghajlatváltozás üteme riasztóan megugrott a 2011–2020 közötti időszakban, amely az eddigi legmelegebb évtized volt. Az üvegházhatású gázok folyamatosan növekvő koncentrációja rekordméretű szárazföldi és óceáni hőmérsékleteket eredményezett, és löketet adott a jégolvadás és a tengerszint emelkedésének drámai felgyorsulásához – derül ki a Meteorológiai Világszervezet új jelentéséből. – Genf/Dubai, 2023. december 5. (WMO)

A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2023-ban éghajlati rekordok dőltek, szélsőséges időjárás pusztított sokfelé, kétségbeesésbe sodorva sokakat. A WMO előzetes jelentése a globális éghajlat helyzetéről megerősíti, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. – Genf/Dubai, 2023. november 30. (WMO)

November 6., hétfő délután egy szupercella vonult át a Balatonnál. Badacsony környékén kezdett fejlődni az a zivatarfelhő, amely eleinte a tó tengelyével párhuzamosan, az északi part felett haladt. A keleti medencéhez érve délies irányba kezdett fordulni, Zamárdi, majd Siófok fölé sodródott, többfelé okozva jégesőt. A megfigyelések szerint a forgó zivatarfelhőből tölcsérszerű tornádó kezdemény is kinyúlt, amely azonban feltehetően hosszabb ideig nem ért földet.

A szokatlanul meleg októberi időjárásnak egy gyorsan mozgó hidegfront vetett véget. A front előtt zivatarvonalak fejlődtek, amelyek végigvonultak az országon sokfelé viharos szelet és intenzív csapadékot okozva. A legerősebb széllökéseket – 100 km/h-t – a bakonyi Kab-hegyen és a kiskunsági Fülöpházán mérték az OMSZ műszerei.