A viharos erejű szél ismét annak köszönhető, hogy egy ciklon kimélyülése éppen térségünkben zajlik. Az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak (izobár) jól kirajzolják a ciklon középpontját, amely február 28-án délben a Dél-Alföld felett helyezkedett el. A cikloncentrum köré felcsavarodó meleg nedves levegő pedig csapadékképződéshez vezet, emiatt alakult ki az ormányszerű radarkép. A ciklon mögött (nyugaton) már északnyugati a szél, előtte viszont még délies, és jóval gyengébb. A rendszer hátoldalán alacsony szinteken még van annyi nedvesség a légkörben, hogy záporok alakulhassanak ki, de estére ezek is megszűnnek.

A globális átlagos szárazföldi és az óceánfelszín hőmérséklet 2020 januárjában a legmagasabb volt a NOAA (USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala) által karbantartott, 1880-ig visszanyúló 141 éves globális átlagos januári hőmérsékleti adatsorban.

Az Esperanza argentin kutatói bázison az Antarktiszi-félsziget északi csúcsán, 2020. február 6-án 18,3 Celsius fokos új hőmérsékleti rekord állt be, ezzel megdőlt a korábbi 2015. március 24-i 17,5 fokos rekord, adta hírül az argentin nemzeti meteorológiai szolgálat.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) időjárási és éghajlati szélsőségek archívumát felügyelő bizottsága most ellenőrzi, hogy valóban új rekord állt-e be az Antarktiszon.

Európában, és az egész észak-atlanti térségben a zonális áramlás a meghatározó már hetek óta, és várhatóan a február nagy részében is ez marad a jellemző helyzet. Ilyenkor a hideg és meleg levegő nem tud hatékonyan elkeveredni egymással, tehát nem az észak-déli, hanem a nyugat-keleti áramlás dominál. Az Atlanti-óceánon kialakuló (vihar)ciklonok a hideg és meleg levegő határán rendkívül gyorsan megerősödnek és haladnak kelet felé, a gyors mozgás pedig viharos szelekkel jár együtt. Hazánkban egyébként nem is csak a ciklon maga okozott gondot. Hétfőn (február 10.) ugyanis a Dél-Dunántúlon még a front előoldalán kialakuló erős délnyugati áramlással jártak együtt a legnagyobb károk.

Jövő hét elejére ismét rendkívül, még a téli időszakhoz képest is szokatlanul erős nyugatias áramlás alakulhat ki Európa felett. A kontinens nagy részén viharos, vagy akár orkán erejű széllökésekre kell készülni. Hazánkban – részben az Alpok áramlásmódosító hatása miatt – a délnyugati szél elérheti a viharos, 70-100 km/h-es sebességet. A délnyugati irányból fújó (ritkán ekkora erősségű) szél a nyilvánvaló kellemetlenségek mellett egy érdekes jelenséget is tud okozni: kibillentheti a magyar tenger vízszintjét.

A Severe Weather Europe cikke szerint rendkívül magas lesz februárban az Északi-sarki Oszcilláció (AO) és az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO). A legfrissebb európai anomália előrejelzést tekintve, elmondható, hogy a következő két hét során az átlagosnál melegebb időre van kilátás.

Február elején szokatlanul meleg idő alakult ki a mediterrán térségben, és új hőmérsékleti rekord is született; valenciai reptér állomásán 29,6 fokot mértek február 4-én. Ilyen meleget eddig még nem regisztráltak a városban ezen a "téli" napon.

Az előrejelzéseknek és figyelmeztetéseknek megfelelően a hidegfront viharos széllel, helyenként 100-130 km/h-es lökésekkel érkezett. Az előzetes információk alapján elmondható, hogy a február 4. napjára vonatkozó maximális széllökés rekordja megdőlt. Az eddigi rekordot (114,8 km/h) 2005-ben Balatonöszödön mérték.

A népi időjóslás jeles napja, február 2-a. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon előbújik barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor megijed tőle, és visszacammog a barlangjába, folytatni a téli álmát, ezzel jelezve, messze még a tél vége. Viszont ha a borult idő miatt nem látja meg a saját árnyékát, akkor kinn marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.