Európában, és az egész észak-atlanti térségben a zonális áramlás a meghatározó már hetek óta, és várhatóan a február nagy részében is ez marad a jellemző helyzet. Ilyenkor a hideg és meleg levegő nem tud hatékonyan elkeveredni egymással, tehát nem az észak-déli, hanem a nyugat-keleti áramlás dominál. Az Atlanti-óceánon kialakuló (vihar)ciklonok a hideg és meleg levegő határán rendkívül gyorsan megerősödnek és haladnak kelet felé, a gyors mozgás pedig viharos szelekkel jár együtt. Hazánkban egyébként nem is csak a ciklon maga okozott gondot. Hétfőn (február 10.) ugyanis a Dél-Dunántúlon még a front előoldalán kialakuló erős délnyugati áramlással jártak együtt a legnagyobb károk.

Jövő hét elejére ismét rendkívül, még a téli időszakhoz képest is szokatlanul erős nyugatias áramlás alakulhat ki Európa felett. A kontinens nagy részén viharos, vagy akár orkán erejű széllökésekre kell készülni. Hazánkban – részben az Alpok áramlásmódosító hatása miatt – a délnyugati szél elérheti a viharos, 70-100 km/h-es sebességet. A délnyugati irányból fújó (ritkán ekkora erősségű) szél a nyilvánvaló kellemetlenségek mellett egy érdekes jelenséget is tud okozni: kibillentheti a magyar tenger vízszintjét.

A Severe Weather Europe cikke szerint rendkívül magas lesz februárban az Északi-sarki Oszcilláció (AO) és az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO). A legfrissebb európai anomália előrejelzést tekintve, elmondható, hogy a következő két hét során az átlagosnál melegebb időre van kilátás.

Február elején szokatlanul meleg idő alakult ki a mediterrán térségben, és új hőmérsékleti rekord is született; valenciai reptér állomásán 29,6 fokot mértek február 4-én. Ilyen meleget eddig még nem regisztráltak a városban ezen a "téli" napon.

Az előrejelzéseknek és figyelmeztetéseknek megfelelően a hidegfront viharos széllel, helyenként 100-130 km/h-es lökésekkel érkezett. Az előzetes információk alapján elmondható, hogy a február 4. napjára vonatkozó maximális széllökés rekordja megdőlt. Az eddigi rekordot (114,8 km/h) 2005-ben Balatonöszödön mérték.

A népi időjóslás jeles napja, február 2-a. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon előbújik barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor megijed tőle, és visszacammog a barlangjába, folytatni a téli álmát, ezzel jelezve, messze még a tél vége. Viszont ha a borult idő miatt nem látja meg a saját árnyékát, akkor kinn marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.

Az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb tavainkon hol vékonyabb, hol vastagabb jégréteg képződött, így sokan korcsolyáztak, csúszkáltak a természetes jégen. A következő napokban azonban ezt a tevékenységet a gyors enyhülés, és a már-már meleg időnek köszönhetően semmiképpen sem ajánlott. A várhatóan gyors olvadás miatt gyorsan vékonyodnak majd a jégrétegek, így hamar életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki.

A NASA látványos műholdkép animációt készített, amelyen több hónap adatait összefűzve követhető az ausztrál bozóttüzek keltette füstfelhő terjedése. A füstfelhő méretét, illetve terjedését látva rádöbbenhetünk, mennyire drámai események folytak a déli kontinensen a közelmúltban. Hatalmas mennyiségű szennyezőanyag jutott a levegőbe, úgy Dél-Amerika, mint Afrika, vagy éppen az Antarktisz fölé.

Miközben az ország nagyobb részén az átlagosnál jóval magasabb volt a minimumhőmérséklet, addig a szélvédett, felhőtlen északkeleti határvidéken jelentősen le tudott hűlni a levegő. A legmagasabb és legalacsonyabb minimumok között csaknem 15 fokos volt a különbség. Síkvidéken még Európában sem volt igazán jellemző a -10 fok alatti hőmérséklet, hasonló értékeket inkább csak a hegyi állomásokon és Norvégiában, illetve Oroszországban mérnek.