Magyarország területének közel 100 százalékát fedi rétegfelhőzet, mindössze a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység csúcsai nyúlnak a felhőtakaró fölé. A hőmérsékleti térképen is látszik, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részei fölött kevés a felhő, és ott még hótakaró is borítja a tájat, ezért hazánkban ott van jelenleg a leghidegebb.

A 2019-es év globálisan egy rendkívüli meleg tíz évet zár, melyben az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedés is rekord méreteket öltött. A legutóbbi ötéves (2015–2019) és tízéves (2010–2019) időszakok szinte biztos, hogy a legmelegebbek lesznek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2019 a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a szisztematikus mérések kezdete óta.

Az ország nagy részén fagyosan indult a reggel. December 3-án hajnalban majdnem két fokkal hidegebbet mértek Zabarban, mint december 1-én, vasárnap (-10,1 fok). Az új szezonrekord -11,9 fok, ami nem lesz hosszú életű. A vártnak megfelelően a hófödte és átmenetileg derült északkeleti tájakon volt a leghidegebb. A -12 fok körüli érték jócskán alulmúlta a mai napra vonatkozó, -26,4 fokos abszolút minimum-hőmérsékletet, ami Putnokon fordult elő 1973-ban.

A népi megfigyelés szerint "ha Katalin locsog, karácsony kopog", és fordítva, "ha Katalin kopog, karácsony locsog". Az Országos Meteorológiai Szolgálat gondozásában létrejött Carpatclim-adatbázisban végzett számítások alapján az ország északi részén majd 70%-ban, de a délebbi területeken is valamivel több mint 60%-ban igazolódik a megfigyelés: a Katalin-nap környéki enyhe időszakot hideg, fagyos karácsonyi periódus követi, és ugyanez fordítva is igaz. A statisztikai vizsgálat alapján A Földgömb című folyóirat 2016 novemberi számában jelent meg Rázsi András meteorológus írása. November 25-én egyértelműen nem hideg periódusban vagyunk, az átlagosnál tartósan enyhébb az idő, így ez alapján fagyos ünnepekre számíthatunk – legalábbis a népi jóslat szerint.

Az elmúlt csaknem egy hónapban Egyiptomban zajlott a Rádiókommunikációs Világkonferencia, amelynek egyik kiemelt célja volt, hogy rendezzék az új 5G technológia és a meteorológiai (valamint egyéb földtudományi célú) műholdak frekvencia-ütközéséből adódó problémákat.

November 21-én, egy hónappal a téli napforduló előtt a csúcshőmérséklet országos átlagban 14,4 fok volt, ez nyolc fokkal haladja meg a sokévi átlagot. A legtöbb helyen 11 és 17 fok között alakult a maximum érték, sőt Körösszakálon 18 fokot mértek.

Az ország legnagyobb részén reggel a tegnapihoz képest átlagban jó 10 fokkal volt melegebb. Az előzetes, nem hivatalos adatok alapján november 13-án Csengeren van esély a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordjának megdőlésére is: az 1996-os győri 16 fok után 16,7 fok lehet az új csúcs. A rekord csak az adatok teljeskörű ellenőrzése, szűrése után válik hivatalossá, amennyiben este 19 óráig (18 UTC) nem mérünk ennél alacsonyabb hőmérsékletet.

Itt van az ősz, itt van a köd is újra. Egyre többször találkozhatunk az előrejelzésekben és az utakon is köddel, de az alacsonyszintű rétegfelhőzet, a zúzmarás köd és az ónos szitálás fogalma is egyre gyakrabban előkerül. Mit érdemes tudni erről a szép, de időnként veszélyes jelenségről?

A NASA Earth űrhajójáról származó adatok felhasználásával Földünk eső és hóesés viszonyairól egy igen részletes képet sikerült alkotni. Ennek a felvételnek nagy jelentősége van, hiszen további kutatások hátteréül szolgálhat majd a közeljövőben, amelyek a szélsőséges időjárás és az éghajlat melegedése közötti kapcsolat hátterének a megértésére fognak irányulni.