Az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb tavainkon hol vékonyabb, hol vastagabb jégréteg képződött, így sokan korcsolyáztak, csúszkáltak a természetes jégen. A következő napokban azonban ezt a tevékenységet a gyors enyhülés, és a már-már meleg időnek köszönhetően semmiképpen sem ajánlott. A várhatóan gyors olvadás miatt gyorsan vékonyodnak majd a jégrétegek, így hamar életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki.

A NASA látványos műholdkép animációt készített, amelyen több hónap adatait összefűzve követhető az ausztrál bozóttüzek keltette füstfelhő terjedése. A füstfelhő méretét, illetve terjedését látva rádöbbenhetünk, mennyire drámai események folytak a déli kontinensen a közelmúltban. Hatalmas mennyiségű szennyezőanyag jutott a levegőbe, úgy Dél-Amerika, mint Afrika, vagy éppen az Antarktisz fölé.

Miközben az ország nagyobb részén az átlagosnál jóval magasabb volt a minimumhőmérséklet, addig a szélvédett, felhőtlen északkeleti határvidéken jelentősen le tudott hűlni a levegő. A legmagasabb és legalacsonyabb minimumok között csaknem 15 fokos volt a különbség. Síkvidéken még Európában sem volt igazán jellemző a -10 fok alatti hőmérséklet, hasonló értékeket inkább csak a hegyi állomásokon és Norvégiában, illetve Oroszországban mérnek.

Az elmúlt hetek fordulatokban szegény időjárása után most úgy tűnik, egy jóval izgalmasabb időszak következik. Február első napjai nagy enyheséget hoznak, erős nyugati-délnyugati áramlással, gyakori frontátvonulással. Körülbelül egy hét múlva azonban Közép-Európa térsége a sarki hideg, és a földközi-tengeri enyhe, páradús légtömegek ütközőzónájává válhat. A számítógépes előrejelzések többsége egy jelentős, 10 fokos lehűlést mutat, de ezzel nagyjából a sokévi átlag környékére esne vissza a hőmérséklet. Az efféle légtömeg-találkozás pedig rendszerint csapadékkal is jár...

Most, hogy az ország döntő része fölött végre feloszlott a köd és a rétegfelhőzet, így végre pontosan látható, hogy hol és mekkora területen hullott (ipari) hó az elmúlt napokban.

Az elmúlt négy napban az Ibériai-félsziget felett örvénylett a Gloria, és elsősorban Spanyolország keleti partvidékén és a Baleár-szigeteken okozott jelentős károkat.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körbeli megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

Utoljára 1957-ben volt olyan magas légnyomás a Brit-szigetek felett, mint ami ma és holnap várható a térségben; akár az 1050 hPa-t is elérheti. Ilyen erős anticiklon inkább csak azokra a területekre jellemző, ahol a hőmérséklet hónapokig több tíz fokkal van fagypont alatt (a hideg levegő sűrűbb), tehát az Antarktiszon, Grönlandon és Szibériában.