Az ország nagy részén fagyosan indult a reggel, ezzel pedig nem csupán az idei őszi szezonra, hanem a mai napra vonatkozó minimum-hőmérséklet rekordja is megdőlt. Előzetes adatok alapján elmondható, hogy Nyírlugoson volt a leghidegebb, ott -6,2 fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. Ez pedig jócskán alulmúlta egyrészt a -2,4 fokos szezonrekordot (amit még idén szeptember 20-án mértek Zabarban), illetve a mai napra vonatkozó, -3,6 fokos abszolút minimum-hőmérsékletet, ami szintén Zabarban fordult elő 2002-ben.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az elmúlt öt évre vonatkozó globális éghajlati értékelő jelentésének fő üzenete, hogy gyorsuló változásoknak vagyunk tanúi, a rekord magas üvegház koncentráció további melegedést okoz. A változást egyértelműen jelzi a tengerszint emelkedése, a fokozódó jégvesztés, és a szélsőséges időjárási események előfordulása. A 2015–2019 közötti öt év az eddigi legmelegebb ötéves időszak a mérések szerint. A globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt, s 0,2 fokkal, mint az előző öt év (2011–2015) átlaga.

Hazánktól délre, az Adriai-tenger fölötti középponttal magassági hidegörvény figyelhető meg, amely az előző 24 órában a Balkán-félszigeten jelentős csapadékot okozott. Montenegróból és Albániából több helyről is 100 mm-t meghaladó napi csapadékösszeget jelentettek ma reggel, de Zágrábban is 96 mm esett. A horvát fővárosban a rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvíz is kialakult. Magyarországot ennek a rendszernek a csapadékzónája csak érintette; a Mura és a Dráva mentén, illetve Baranya megye déli felén esett kiadósabb eső. Kémesen 32, Drávaszabolcsban 43 mm csapadék hullott le 24 óra alatt.

2019. szeptember 23-án, hétfőn 09:50-kor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Már nincs visszaút, megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, s a sötétség egyre nagyobb szeletet hódít el napjainkból. Teszi ezt egészen decemberig, amikor új lendülettel a fény megint utat tör magának.

30 évvel ezelőtt lépett érvénybe az a nemzetközi egyezmény, amely folyamatosan kivonja az ózonpajzsot bontó vegyi anyagokat. 1987. szeptember 16-án 27 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára 198 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben. Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Szemet gyönyörködtető műholdképek segítik a meteorológusok munkáját. A számtalan típusú műholdkép nem csak az aktuális helyzet megismerésére, de az előrejelző modellek számításainak pontosítására is használható. A Föld körül keringő és „lebegő” számtalan műhold nem csak az ún. látható tartományban készít képeket (hasonló ahhoz, ahogy mi is látnánk a műholdról), hanem sok más sugárzási csatornára is érzékeny a „szeme”.

A szeptember 14-én, szombaton átvonult gyenge hidegfront mögött érkező hűvösebb és szárazabb levegő, és a mérséklődő légmozgás hatására igencsak "friss" lett a reggel. Szeptember 15-én Zabarban 2,4 Celsius fokig hűlt le a levegő, míg Nyírlugoson 2,1 fokot rögzített a meteorológiai automata állomás hőmérője. A minimumrekord nem került veszélybe, hisz Csákváron 1962-ben ezen a napon -2,4 fokig csökkent a hőmérséklet. Napközeben a napsütés hatására gyorsan felmelegszik a levegő.

Eléggé egyértelműek a modellszámítások abban a tekintetben, hogy jövő hét kedden egy markáns hidegfront éri el az országot. Hatására az addigra 25-26 fok köré emelkedő délutánonkénti hőmérséklet 15-16 fokra esik vissza, erős szél kíséretében. A front egyre bizonyosabb módon némi csapadékot is okoz majd. Amennyiben az érkező hideg levegő nyugalomba jut a jövő hét második felére, azaz mérséklődik a szél, megérkezhetnek az első gyenge, talajmenti fagyok is.

Az intenzív csapadékrendszer tartózkodik a keleti országrészben. Szeged térségében 14:40 körül 112 km/h-ás széllökést mértünk egy zivatarcella közelében. Érdemes nyomon követni az időjárási veszélyjelzést az OMSZ honlapján, illetve a Meteora mobil alakalmazás segítségével!