A legmelegebb nyár 1901 óta – előzetes elemzés

A HungaroMet mérései alapján a 2024-es nyár középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta. Több tartós hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban és augusztusban is meghaladta a legmagasabb mért hőmérséklet a 40 Celsius fokot. Sok országos napi melegrekord megdőlt 2024 nyarán. Csapadék tekintetében az évszak csapadékosan indult, majd a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség jelentősen elmaradt a szokásostól, ami nagyon száraz nyarat eredményezett.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 23,5 °C (1991–2020-as átlag: 20,8 °C), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta (1. ábra). A 2024. nyári középhőmérséklet országos átlagban 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét (2. ábra). Mindhárom hónap pozitív anomáliával zárt, a június 1,8 fokkal, a július 3,0 fokkal, míg az augusztus 3,4 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A június az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett, míg a július a legforróbb volt a XX. század eleje óta. A július és az augusztus egyformán meleg volt (24,53 °C), aminél csak az 1992-es augusztus (24,54 °C) volt forróbb 1901 óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 23 és 25 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé a 25 fokot is meghaladta. 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő (3. ábra).

1. ábra
A nyári középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
A legmelegebb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2024 nyarán

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 130,1 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál csupán 64%-a (1991–2020-as átlag: 203,1 mm) (4. ábra). A júniusi csapadék még 15%-kal meghaladta az átlagot, majd a július 69%-kal, az augusztus 58%-kal elmaradt a szokásostól. Országos átlagban a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt a XX. század eleje óta. A július-augusztusi kéthavi csapadékösszeg országosan mindössze 47,2 mm volt, aminél kisebb érték csak 1992. július-augusztusban fordult elő (46,0 mm), viszont idén a két hónap átlaghőmérséklete 1,5 fokkal magasabb volt, mint 1992-ben, ami súlyosabb aszályt eredményezett. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét a Bükkben, Jávorkúton (293,1 mm), a legkisebbet Békéssámsonon (50,8 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek az északi országrészben, valamint az Észak-Dunántúlon voltak, helyenként 200 mm-t meghaladó csapadékkal, aminek a jelentős része még júniusban hullott (5. ábra). A Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen 100 mm alatt maradt az évszak csapadékösszege, és néhány állomáson a 60 mm-t sem érte el. A Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén kisebb körzetekben a 2024-es nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta. Ezeket a területeket fekete pontozás jelöli az 5. ábrán.

4. ábra
A nyári csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

5. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2024 nyarán

A nyár még átlagos hőmérséklettel indult és június 1-jén főleg a középső és keleti országrészben alakultak ki zivatarok, helyenként nagyobb mennyiségű csapadékkal (pl. Hajdúszoboszló: 35,7 mm).

Másnap inkább délnyugaton volt kisebb csapadék, majd június 3-án egy újabb légörvény hatására sokfelé jelentős mennyiségű csapadék hullott. A Dunántúlon, a Balaton térségében nagy területen 40 mm feletti összegeket is mértünk (pl. Mesztegnyő: 77,8 mm). Az országos átlag is 15 mm közelében volt, ami az egész nyár legnagyobb értéke lett. A folytatásban kisebb területen alakultak ki záporok, zivatarok és melegebbre fordult az időjárás és 6-án már többfelé meghaladta a maximumhőmérséklet a 30 fokot. Lassan közeledett a Kárpát-medence felé egy hullámzó frontrendszer, június 7-én még kevesebb helyen, majd 8-án sokfelé alakultak ki zivatarok, felhőszakadással és egyéb károkozó jelenségekkel. A legtöbb csapadék nyugaton volt (pl. Vasvár: 68,5 mm), majd 9-én északon és a Tiszántúlon is kialakultak felhőszakadással járó zivatarok. Szombathely környékén tornádót is megfigyeltek. Június 10-én egy hidegfront hatására nyugaton már visszaesett a hőmérséklet, miközben délkeletén még 30 fok fölé melegedett a levegő. Az ország északi felén hullott a legtöbb csapadék, majd június 11-én északkeleten, június 12-én a déli vármegyékben volt többfelé 5 mm-t meghaladó napi csapadék. A következő napokban egyre inkább anticiklon alakította időjárásunkat, szárazabb napok voltak. Június 13-án a középhőmérséklet országos átlaga 16,1 fok volt, ami 3,8 fokkal maradt el a szokásostól és az évszak legalacsonyabb napi átlaga volt (6. ábra), valamint legnagyobb negatív anomáliája. Június 15-én Zabaron még 5,7 Celsius fokig hűlt a levegő, ami a 2024-es nyár legalacsonyabb mért hőmérséklete, majd a június második felében érkezett a nyár első hőhulláma. A csúcsérték június 18-án délkeleten már elérte a 35 fokot, majd 19-én nagyobb területen meg is haladta. Eközben az éjszakák is egyre kevésbé hoztak felfrissülést, általában 20 fok körül alakultak a minimumok. Június 20-án az ország északi felében mérséklődött a forróság, majd 21-én ismét sokfelé elérte a maximum a 35 fokot. 22-én a Dunántúlon egy hidegfrontnak köszönhetően visszaesett a hőmérséklet, de keleten még tartott a forró idő és a Derekegyházon mért 37,7 fok új országos napi melegrekord lett, majd a front a hatására az Alföldön és északkeleten nagy területen alakultak ki heves zivatarokok felhőszakadással, és a Tiszabercelen mért 127,2 mm új országos napi csapadékrekord lett. A csapadék országos átlagban is elérte a 14 mm-t június 22-én (7. ábra). A következő napokban visszaesett néhány fokkal a hőmérséklet, de még így is közel 3 fokkal az átlagos felett maradt. Kezdetben kevesebb helyen, majd június 26-án egy magassági hidegörvény hatására többfelé alakultak ki zivatarok, ismét nagyobb mennyiségű csapadékkal. A Dunántúlon több állomáson meghaladta a napi csapadékösszeg az 50 mm-t (pl. Marcaltő: 88,8 mm). Június 27-én elszórtan az országban, 28-án nagyobb számban a Tiszántúl északi felén alakultak ki záporok, zivatarok. A hónap végére visszatért a hőség, 35 fok körüli maximummal.

Július 1-jén a Dunántúlt már elérte egy hidegfront, jelentősebb lehűlést okozva, de keleten még maradt a 30 fok feletti hőmérséklet, majd másnapra országszerte visszaesett a hőmérséklet. A következő néhány napon átlag alatt alakult a hőmérséklet. Július 2-án a Tiszántúlon volt nagyobb csapadék (pl. Békésszentandrás 38,8 mm), majd csökkent a csapadékhajlam. Északnyugat-Európában gyakoriak voltak a ciklonok, amik a Kárpát-medencét ritkán érintették, az előoldalukon viszont július 5-től délnyugati áramlással egyre forróbb légtömegek érkeztek hazánkba és megkezdődött a 2024-es nyár leghosszabb és legintenzívebb hőhulláma. Július 7-től egyre nagyobb területen meghaladta a hőmérséklet a 35 fokot a délutáni órákban. Július 9-én Baján már 38,1 fok volt a maximum, ami új országos napi maximumhőmérséklet rekord. Ettől a naptól kezdve július 17-ig minden nap dőlt meg országos napi melegrekord. Július 11-én (Kelebia: 40,0 fok), 12-én (Kelebia: 40,4 fok), 13-án (Körösszakál: 40,6 fok), 14-én (Körösszakál: 41,0 fok), 15-én (Körösszakál: 39,5 fok) és 16-án (Kelebia: 41,6 fok) megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja. A július 16-án Kelebián mért 41,6 fok a 2024-es nyár legmagasabb mért hőmérséklete. Az éjszakák sem hoztak felfrissülést és a legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja is megdőlt július 10-én (Fonyód, illetve Szeged belterület: 25,3 fok), 11-én (Boda: 26,9 fok), 12-én (Pécs Egyetem: 25,8 fok), 13-án (Dunaújváros: 25,6 fok), 14-én (Szeged belterület: 27,0 fok), 15-én (Siófok: 27,0 fok), 16-án (Budapest Lágymányos: 26,9 fok) és 17-én (Pécs Egyetem: 27,4 fok). A forróságban hűsítő záporok, zivatarok csak elszórtan alakultak ki, nagyobb számban július 11-én, 14-én és 16-án.

6. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2024 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

7. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2024 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

A középhőmérséklet országos átlaga július 9-től 17-ig 28,0 fok volt, ami 7,0 fokkal haladta meg az átlagot. Ebben az időszakban 5 napon is mértünk 40 fokot elérő hőmérsékletet, amihez hasonló egy hőhullámban legutóbb 2007 júliusában fordult elő. Július 16-án 28,8 fok volt a napi középhőmérséklet országosan, ami a 2024-es nyár legmagasabb értéke és csak 7 napon fordult elő ennél magasabb érték a XX. század eleje óta. Július 17-én délkeleten még 40 fok közelében alakult a maximum, majd egy gyengülőben levő hidegfront hatására az Alföldön sokfelé alakultak ki hevesebb zivatarok is károkozó kísérőjelenségekkel és felhőszakadással (pl. Debrecen Józsa: 68,6 mm). Július 18-ra országszerte mérséklődött a forróság, ekkor általában 30 és 35 fok között volt a legmagasabb hőmérséklet. Ezt követően egy térségünkben kialakult sekély ciklon miatt július 19-én és 20-án a Dunántúlon sokfelé esett az eső. A csapadékosabb területeken egész nap 25 fok alatt maradt a hőmérséklet, míg a keleti, északkeleti tájakon marad a 30 fok körüli maximum. A folytatásban visszatért országszerte a 30 fok feletti hőség, de általában 35 fok alatti csúcsértékkel. Július 23-án északon és a Dél-Alföldön fordultak elő hevesebb zivatarok, felhőszakadással (pl. Szentes Felsőrét: 80,7 mm), majd július 24-én egy hidegfront vonult át jelentősebb csapadék nélkül, de mögötte több fokkal visszaesett a hőmérséklet és július 25-én, 26-án általában 30 fok alatt maradt a csúcshőmérséklet. A július utolsó napjaiban kezdetben egy hidegfront előtt ismét forróbb léghullámok érték el a Kárpát-medencét és július 28-án Baján 38,1 fokot mértünk, majd 29-re átvonult a hidegfront és kevéssel átlag alá hűlt le a levegő. Július 30-án Zabaron 5,8 fokig hűlt a levegő, ami az országos napi hidegrekord beállítását jelentette, majd a hónap utolsó napján és augusztus elején átmenetileg ismét visszatért a hőség, sokfelé 35 fok feletti csúcsértékkel.

Augusztus 2-án egy ciklon hatására a Dunántúlon többfelé alakultak ki zivatarok és a hőmérséklet is visszaesett már, majd másnapra keletre is megérkezett a lehűlés. Az augusztus első hete összességében a szokásosnál kissé hűvösebb idővel telt, a ciklonok átmenetileg közelebb vonultak hazánkhoz, számottevő csapadék viszont csak kevés helyen hullott. Nagyobb területen 10 mm-t meghaladó csapadék ezen a héten a nyugati és északi vármegyékben esett, az ország középső és déli részén nem volt számottevő csapadék. A legnagyobb napi csapadék augusztus 3-án Edelényben volt, 46,3 mm-rel. Augusztus 8-tól jelentős melegedés, majd újabb tartós hőhullám vette kezdetét és a hónap további részén nem is csökkent az átlag alá a középhőmérséklet országos átlagban. Augusztus 11-től egyre nagyobb területen emelkedett a hőmérséklet 35 fok fölé a délutáni órákban. Másnap Baján már 38,5 fok volt a maximum, majd augusztus 13-tól 18-ig minden nap dőlt meg országos melegrekord és a napi középhőmérséklet országos átlagban is 27 fok körül alakult ezekben a napokban. Augusztus 13-án (Kelebia: 40,7 fok), 14-én (Baja: 40,4 fok) és 17-én (Baja: 40,4 fok) megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja, valamint augusztus 14-én (Pécs Egyetem: 27,3 fok), 15-én (Szeged belterület: 25,6 fok), 16-án (Szeged belterület: 24,5 fok), 17-én (Pécs Egyetem: 27,7 fok) és 18-án (Katymár: 23,7 fok) a legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja is megdőlt. Ezalatt nagyobb számban záporok, zivatarok alakultak ki, és többfelé hullott jelentősebb mennyiségű csapadék augusztus 14-én (pl. Szár: 21,8 mm), 17-én (pl. Bősárkány: 40,0 mm) és 18-án (pl. Ercsi: 37,0 mm). Augusztus 19-én kevesebb, majd 20-án ismét többfelé fordultak elő záporok, zivatarok, majd 21-én egy hidegfront vonult át és hozott átmenti felfrissülést és ekkor a keleti tájakon volt sokfelé zivatar. Augusztus 22-re a szokásos közelébe hűlt a levegő, általában 30 fok alatti legmagasabb hőmérséklettel, majd a hónap utolsó hetére visszatért a hőség és nagy területen általában 35 fok körül vagy kevéssel afelett volt a délutáni órákban a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérsékletet augusztus 25-én mértük, ekkor Baján 39,0 fok volt a maximum, ami 0,2 fokra megközelítette a napi melegrekordot. Az éjszakák sem hűltek le jelentősen, többfelé 20 fok felett maradtak a minimumok és augusztus 29-én megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja (Budapest Lágymányos: 23,9 fok). Ezalatt jelentősebb mennyiségű csapadék zivatarokhoz köthető felhőszakadásokból csak augusztus 26-án nyugaton (pl. Karakó: 54,4 mm) és 27-én a középső országrészben (pl. Kakucs: 65,9 mm), illetve a Duna mentén volt, majd a nyár száraz és a szokásosnál 6-7 fokkal melegebb idővel ért véget.

A forró nyár az éghajlati indexek értékén is megmutatkozik. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 82 (átlag: 65 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos több, mint kétszerese, 53 (átlag: 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 14 fordult elő, ami 11 nappal több a sokévi átlagnál. Országosan 23 csapadékos nap (átlag: 28 nap) volt 2024 nyarán.

Kapcsolódó oldalak:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok