2024. november 22. péntek
Hírek

HungaroMet: 2024. július 11. 15:29

Melegedő környezet – gyakoribb hőhullámok

A bőrünkön érezzük és a mérések is igazolják, hogy az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete térségünkben a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. Egy hőhullámon már túl vagyunk idén is, a második ennél komolyabbnak ígérkezik, a hatásait épp elszenvedjük.

A hőhullámos napok trendje

A hőhullámos nap küszöbértéke a 25 Celsius fokot elérő napi középhőmérséklet (HungaroMet figyelmeztetés, első fokozat). Ez magas csúcshőmérsékleteket jelenthet, illetve az éjszakai felfrissülés elmaradásából is adódhat. A gyorsuló melegedés hatása egyértelműen megmutatkozik a hőhullámos napok gyakoribbá válásában. A hetvenes éveket hűvösebb nyarak jellemezték, ezt követően azonban meredek emelkedést látunk. 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben, 2021-ben és 2022-ben lépett fel a legtöbb ilyen nap, de 1946-ban és 1952-ben is 16 fölötti érték jelentkezik országos átlagban. Míg az 1961–1990-es klímanormál időszakában átlagosan négy ilyen napot kellett elszenvedni, addig a legutóbbi, 1991–2020-as referencia időszakban már 10 hőhullámos nap fordult elő országos átlagban. A magasabban fekvő régiók lakói még mindig kevésbé kitettek, noha kevesebb esélyük volt eddig az alkalmazkodásra.

Hőhullámos napok


A hőhullámok hatása több tényezőtől is függ

A városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet mérhetünk a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen. A városlakók, különösen a fővárosiak a legkitettebbek, de egy Szegedre készült feldolgozást is közlünk, mivel a kisalföldi és a dél-alföldi régiókban emelkedett leginkább a hőhullámos napok száma. Több, mint kéthetes az emelkedés az említett területeken a legutóbbi negyven évben, ami globálisan a legintenzívebb melegedés időszaka.

Számos mutató létezik a hosszabb hőségperiódusok jellemzésére. Ezek közül egy összetettebbet választottunk, ami nem csak a hőhullám hosszát, hanem az intenzitását és a hőhullám során tapasztalt legmagasabb napi átlaghőmérsékletet is figyelembe veszi. A Budapesten és Szegeden tapasztalt hőhullámok tartam-intenzitás-csúcshőmérséklet szerinti osztályozását látjuk a buborék ábrákon. A vízszintes tengelyről leolvasható a hőhullám időtartama napokban kifejezve, a függőleges tengelyen pedig az adott hőhullám alatt előforduló legmagasabb napi középhőmérséklet szerepel. A buborékok nagysága arányos az intenzitással, vagyis a 25 °C feletti hőmérséklet-összeggel. Hőhullámnak tekintettük azt a legalább három napig tartó időszakot, amelynek során a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius fokot. Ennél az osztályozásnál figyelembe vettük az egymást követő hőségperiódusok összhatását is, mégpedig úgy, hogy két kánikulai időszakot összefüggőnek tekintettünk, ha nem történt számottevő lehűlés két hőségperiódus között.

Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő (33,3 °C napi középhőmérséklet), 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb (25 °C feletti hőmérséklet-összeg) hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott. Ha visszatekintünk egészen a múlt század elejéig, két hőhullám került fel erre az ábrára a múlt század első feléből (1952, 1947), ezek kisebb intenzitásúak voltak és nem tetőztek kiugróan magas hőmérsékletekkel. Az idei első, júniusi hőségperiódus is helyet kapott az ábrán, sárga színnel jelöltük. A legmagasabb napi középhőmérséklet 28,6 °C volt, az intenzitása, tehát a 25 °C feletti hőösszeg 16,2 Celsius foknak adódott 2024. június 18. és 30. között.

 Budapest 


Szegeden
a tavalyi, 2023-as hőhullám is felkerült az ábrára, de a leghosszabb, legintenzívebb és magas csúccsal tetőző hőhullám az 1921-es volt. Magas hőmérsékletekkel tetőztek és intenzívek voltak az 1952-es és 1946-os hőhullámok Szegeden. A tartamokat összevetve, jól látható, hogy a budapestieknek hosszabb kánikulai időszakokat kell elszenvedni.

 Szeged


A hőhullámok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van, az alkalmazkodás szükségszerű. A HungaroMet éghajlati és agrometeorológiai produktumai segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatát és a döntéshozatalt.


Korábban készült hőhullámos feldolgozásaink a Légkör című folyóirat hasábjain olvashatók: