Jelentés a központi költségvetési szervek ellenőrzéséről - Országos Meteorológiai Szolgálat. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a 2017-2019. évekre lefolytatott ellenőrzésben feltárt hiányosságok megszüntetésére a vezető intézkedéseket tett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a 2021. évtől a vagyongazdálkodás és vagyonvédelem alapvető feltételeit megteremtette.

Az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi az integritás kultúrájának meghonosítását és elterjesztését szolgáló Integritás felmérést, hogy képet adjon a magyar közszféra intézményeinek a korrupciós kockázatokkal szembeni felvértezettségéről. Az elkötelezett számvevőszéki szerepvállalás eredményét – egyben az integritás alapú közigazgatási kultúra megerősítését – mutatja, hogy az eltelt időszakban trendszerűen emelkedett a felméréshez csatlakozó, válaszadó intézmények száma. 2019-ben minden korábbinál több, összesen 4002 közintézmény vett részt az adatfelvételben, a 2018. évi adatfelvételhez képest 551-el több. A 2019-es felmérés eredményeit bemutató elemzés feltárja, hogy a közszférát leginkább mely kockázatok és kontrollok jellemezték, és mely területeken volt mérhető elmozdulás a 2018. évi eredményekhez képest.

Az ÁSZ 2018-ban megújult felmérésének köszönhetően az automatikusan megjelenő önértékelő lap bemutatja a válaszadó intézmény saját eredményei mellett az összes válaszadó és a saját intézménycsoportba tartozó válaszadók átlagértékeit is. Ezzel a válaszadók felmérhetik azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük.

Az ÁSZ 2011-ben indította el az integritás kultúrájának, benne a korrupció elleni védelmet támogató eszközök meghonosítása, elterjesztése és megerősítése jegyében az Integritás felmérést, melyet a hétéves fenntartási időszak lezárultát követően is megismételt. Az elkötelezett számvevőszéki szerepvállalás eredményeként a felmérésben minden korábbinál több, összesen 3451 szervezet vett részt a 2018. évi adatfelvételben. 2018-ban a felmérés számos ponton megújult. Az új webes felületnek köszönhetően könnyebben hozzáférhetővé és kitölthetővé vált a 93 kérdésből álló, az eddigieknél rövidebb és átláthatóbb kérdőív. A kérdőív számos új kérdést tartalmaz, elősegítve korábban nem vizsgált kontrolleszközök, mint például az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek, az integritás tanácsadó, vagy az ügyfél-elégedettség mérés elterjedtségének megismerését.

Az ÁSZ felmérés 2018-ban számos ponton megújult. Az új digitális technológia eredményeként a felmérés egy önértékelést készít a kitöltők számára az egyes integritási területekre vonatkozóan. Az automatikusan megjelenő önértékelő lap bemutatja a válaszadó intézmény saját eredményei mellett az összes válaszadó és a saját intézménycsoportba tartozó válaszadók átlagértékeit is. Ezzel a válaszadók felmérhetik azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük.

Az ÁSZ által 2011 óta, évente elvégzett Integritás felmérés célja a közszféra intézményeiben fellelhető azon kockázatok azonosítása, amelyek károsan befolyásolhatják az adott szervezetek integritását, valamint a kockázatok és az azok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségi szintjének feltérképezése.

Jelentés a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések ellenőrzéséről. A légszennyező anyagok éves átlagos koncentrációja, illetve összkibocsátása trendszerűen csökkent, így a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek voltak. A levegő minőségéért felelős szervezetek tevékenységüket a kialakított felelősségi- és hatáskörüknek megfelelően látták el.

Jelentés a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodás ellenőrzéséről. Az Állami Számvevőszék a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzését a 2013. január 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra végezte el. A gazdálkodásban érintett, ellenőrzött szervezetek szabályozottsága megfelelt a jogszabályoknak. A jogszabályban előírt tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek teljesítésére több esetben nem vagy csak késedelmesen került sor. A jóváhagyott kibocsátási egységekkel történő szabályszerű gazdálkodás elérte célját, csökkent a szén-dioxid kibocsátás, és az értékesített kvóták bevételeinek felhasználása is klímapolitikai célokat szolgált. Az ellenőrzött szervek a pályáztatási folyamatban igen, de a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodás teljes folyamatára vonatkozóan nem alakítottak ki gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeket. Egyes részfolyamatok esetében gondoskodtak teljesítmény célok kialakításáról, és elérésük nyomon követéséről. A teljesítmény-ellenőrzés feltételei nem álltak fenn.

Jelentés a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről. Hazánk a légszennyezés csökkentése, a klímavédelem körében vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, irányelvekben meghatározott előírásoknak alapvetően megfelelt. A szakmai, jogi, szervezeti eszközrendszer igazodott a nemzetközi és a hazai elvárásokhoz. A kedvező gazdasági folyamatok és a fejlesztések eredményeként összességében a légszennyező anyagok kibocsátása – közlekedésből származó szálló por kivételével – nem növekedett, az üvegházhatású gázok (ÜHG) és ezen belül a szén-dioxid kibocsátása – szintén a közlekedés kivételével – csökkent. A légszennyezés csökkentését és a klímavédelmét célzó intézkedéseket összességében 487 Mrd Ft hazai és EU forrással támogatták. A hazánk rendelkezésére álló kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket energia-megtakarítás elérését biztosító fejlesztésekre fordítják.

Jelentés a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről. A meteorológiai riasztási rendszer hozzájárult a nagy károkat okozó időjárási események (pl. mátrakeresztesi és mádi áradási katasztrófák) várható bekövetkezéséről megfelelő időben történő tájékoztatáshoz mind a katasztrófahelyzetekben érintett szerveket (katasztrófavédelem, vízügy), mind pedig a lakosságot érintően. Előfordulhatnak azonban olyan – akár kritikusan veszélyes – időjárási jelenségek is, amelyeket csak közvetlenül kialakulásuk előtt ismernek fel. Nem vált a rendszer részévé a rádió, televízió igénybevétele a lakosság riasztására a hirtelen fellépő veszélyhelyzetekben.