A csapadékprognózis tartalmazza a csapadék előfordulásának, formájának és mennyiségének előrejelzését.

• A csapadék előfordulásának előrejelzéséhez a különböző objektumok áthelyeződését, fejlődését elemezzük.
• A halmazállapot-előrejelzésekhez a hőmérsékleti mezők alapos ismerete szükséges, egyes csapadékfajták előfordulásához statisztikai megfigyelések is rendelhetők, valamint segítséget jelenthetnek szinoptikus-klimatológiai feldolgozások (1/a., 1/b., 1/c. ábra).
• A csapadék mennyiségének előrejelzésénél, a szinoptikus helyzet alapos ismeretén túl a nedvességi mezők, a potenciálisan kihullható vízmennyiség, a dinamikus telítési hiány területi eloszlásának ismerete is nagyon fontos, amelyek segítségével képet kaphatunk arról, hogy az adott légkör mennyire van közel, illetve távol a telítettségtől (2. ábra).

Ma már a csapadék-előrejelzések döntően a különböző szolgálatok numerikus előrejelzéseire támaszkodnak, de a csapadék-folyamatok megismeréséhez a nedvességi feltételek, a vertikális mozgások, a labilitási viszonyok alapos tanulmányozása továbbra is meghatározó jelentőségű. Vizsgálni kell a hőmérsékleti és nedvességi viszonyok területi, valamint a labilitási viszonyok területi és függőleges eloszlását. A csapadék előfordulásának és mennyiségének előrejelzésekor egyaránt figyelembe kell venni, hogy egyes időjárási szituációk különösen kedveznek nagy csapadék kialakulásának (szinoptikus-klimatológiai feldolgozások eredményei). Ilyen szituációk például a Kárpát-medencében az V/b pályán mozgó ciklon, illetve a ciklon centrum helyzetek.

A vízügyi ágazatok részére készített mennyiségi csapadék-előrejelzések alapját az ECMWF modell szolgáltatja, de értékeit a szinoptikus korrigálja. A csapadék-előrejelzések készítéséhez egyértelműen követendő elveket nem lehet megadni, de léteznek alapvető megfontolások.

A csapadék-előrejelzés készítése a szerzett információk összegezésével zárul. Mivel az alkalmazott modellek közül egyértelműen egyik sem emelhető ki, a modellek eredményein kívül mindenképpen mérlegelni kell a szinoptikus helyzet sajátosságait, a vízgyűjtőkre vonatkozó tapasztalati tényeket, klimatológiai ismereteket.

Az OMSZ-tól a vízügyi felhasználók a 21 vízgyűjtőre naponta kétszer táblázatos formában a következőket kapják meg:

• 10 napra előre 48 óráig hat, ezután tizenkét órás bontásban a várható csapadék mennyiségét területi átlagban (1-2. táblázat)
• 10 napra előre a hőmérsékleti minimum és maximum várható értékét (3. táblázat)
•   6 napra előre a 0 fok magasságának várható alakulását tizenkét órás bontásban novembertől májusig (4. táblázat)

Ezen kívül minden reggel szöveges tájékoztatót is kapnak a vízügyi ágazatok a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének jelenlegi és várható időjárásáról: a nyomási képződmények helyzetéről, fejlődéséről, a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok alakulásáról, továbbá régiókra (Bajorország-Ausztria, Kárpát-medence) bontva felhőzeti és csapadékprognózist, valamint minimum és maximum hőmérséklet előrejelzést.

A hőmérsékleti előrejelzések szerepe felértékelődik tél végén, amikor a hóolvadásnak nagy jelentősége lehet a vízkészletek változásában, illetve a nyári tartós hőség is befolyásolhatja a vízrendszerek állapotát. A hidrológiai felhasználó számára a hőmérséklet időbeli menetének ismerete a döntő, nem igényel tizedre pontos értéket, mint pl. egy hőszolgáltató. Középhőmérséklet, minimum és maximum hőmérséklet-előrejelzés készül, minden vízgyűjtőhöz egy-egy érték van hozzárendelve. A hidrológiai célú hőmérséklet-előrejelzések esetén a modell eredményekben nem történik változtatás.

Kérésre veszélyhelyzet (ár- és belvíz, aszály, vízszennyezés stb.) idején az érintett vízgyűjtőkre vonatkozóan gyakrabban, esetenként akár többlet információkat is szolgáltatunk (pl. a szélviszonyokról, mivel árvízi védekezés esetén a felhasználó számára fontos a szél irányának, sebességének és lökésességének ismerete). Árvíz esetén az Országos Vízjelző Szolgálat és az OMSZ között gyakori a konzultáció, a beérkező adatok függvényében bármikor adunk új információt. Természetesen ezeket az információkat nem csak az Országos Vízjelző Szolgálat, hanem az egész vízügyi ágazat megkapja.

Az Országos Vízjelző Szolgálatnál naponta készül előrejelzés a Duna, a Tisza és a Dráva, valamint azok mellékfolyói következő hat napban várható vízállására (3. ábra). E célra saját fejlesztésű előrejelzési rendszert használnak, amelynek fő "bemenő" adata az OMSZ által készített mennyiségi csapadék-előrejelzés. Ezen túl az előrejelzés figyelembe veszi az elmúlt időszak meteorológiai és hidrológiai viszonyait, továbbá a hazai és külföldi vízügyi szervezetektől, valamint az OMSZ-tól kapott észlelési, mérési adatokat és hőmérsékleti előrejelzéseket. E nagy mennyiségű adat feldolgozását, elemzését, értékelését követően történik meg a hidrológiai előrejelzés.