Folytatódik a februári tavasz

Az elmúlt héten számos időjárási front érintette térségünket, de csapadék ezekből csak igen kevés hullott. Összességében csaknem országszerte esett valamennyi eső, de ez a legtöbb helyen az 1 mm-t sem érte el, ennél kissé többet csak az északi országrészben mérhettünk (1. ábra). Az elmúlt tíz napban országszerte kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál (2. ábra), és a harminc napos csapadékösszeg is 10-25 mm-es hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (3. ábra). A megelőző hetek rendkívül csapadékos időjárása miatt azonban az elmúlt kilencven nap csapadékösszege a déli országrész kivételével még mindig 20-70 mm-rel haladja meg a sokéves átlagot, a déli határ mentén mérhettünk kevesebbet (4. ábra). A talajok mélyebb rétegei már decemberben telítődtek nedvességgel, és ezt az állapotukat azóta is tartják, de a felső fél méteres réteg is bőven tartalmaz nedvességet, azzal együtt is, hogy az elmúlt egy hétben a felszín közeli réteg országszerte veszített nedvességtartalmából (5. ábra). A belvízfoltok kiterjedése a száraz idő ellenére is csak lassan csökkent az Alföldön.
A hőmérséklet kissé visszaesett a megelőző időszakhoz képest, de az ilyenkor szokásosnál így is 4-6 fokkal magasabban (6. ábra), 5 és 8 fok között alakult. A gyengén felhős, szélcsendes éjszakákon főként az ország keleti felén többször is előfordultak fagyok, de -5 foknál hidegebb csak a fagyzugokban fordult elő. Napközben jellemzően 10 és 15 fok közé melegedett a levegő, ami jelentősen enyhébb az ilyenkor megszokottnál. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga továbbra is 6 és 8 fok között alakul hazánkban (7. ábra).  

Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése alig változik. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.
A vegetáció gyors, idő előtti fejlődését kissé megtörték az elmúlt egy hétben előfordult éjszakai fagyok, a korai csonthéjasok nedvkeringése azonban már a megelőző időszakban megindult. A rügyek már az északi országrészben is megpattantak (8. ábra), délnyugaton pedig a legkorábbi kajszi fajták már virágoznak. Ennek még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 40-80, a Dunántúlon és az északi országrészben 130-160 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ilyenkor szokásos értéknek.

Az előttünk álló egy hétben többször esős, de továbbra is enyhe időben lesz részünk. Jellemzően sok lesz fölöttünk a felhő, eső, zápor minden nap előfordulhat, de összességében csak az északi és a nyugati országrészben valószínű 10 mm-t kissé meghaladó mennyiség. A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen növekedni fog. A délies szelet csütörtökön és pénteken még többfelé kísérik erős széllökések, a hétvégétől mérséklődik kissé a légmozgás, és inkább csak élénk lökések lesznek jellemzők. A hőmérséklet továbbra is a sokéves átlag fölött alakul. Pénteken és szombaton a minimum értékek is +5 fok fölött maradnak, de éjszakai fagyok a jövő hét közepéig sem várhatók. Napközben jellemzően 11 és 16 fok közé melegszik a levegő, de a jövő hét első felében délkeleten ennél is melegebb lehet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet tovább emelkedik.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. február 22.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. február 21-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 21-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 21-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 21-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. február 20-án (%)

6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 21-ig (Celsius fok)

7. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2024. február 21-én (Celsius fok)

8. ábra
Kajszi megpattant virágrügyei Miskolc térségében 2024. február 14-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. február 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. február 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)