2024. szeptemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen van rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon: a Kelet-európai-síkság déli felén, Brazíliában, Argentínában, Texasban és Mexikó északi részén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index csak kisebb foltokban lát Ausztrália délnyugati és déli partvidékén, Nigériában és az Egyesült Államok középső területein (2. ábra). A becsült augusztusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ebben a hónapban is sok esett például az Egyesült Államok keleti partvidékén és nagy területen Ázsia keleti részén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, de többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Dél-Amerika jelentős részén, az USA déli és Mexikó északi részén, de Európa keleti országaiban is (4. ábra). 

Európa

Nyári áttekintés
Az időszakot Európa nagy részén az átlagosnál melegebb időjárás jellemezte, különösen a Közép- és Kelet-európai régiókban (5. ábra). Miközben Délnyugat-, Nyugat- és Észak-Európa egyes részein az átlagosnál nedvesebb körülmények uralkodtak, Délkelet-Európában és a Fekete-tenger északi részén jóval szárazabb volt a szokásosnál (6. ábra). A Balkán-félsziget térségében és Észak-Skandináviában a hőmérséklet 2-3 °C-kal meghaladta a sokéves átlagot (7. ábra). Főleg a nyár második felében egymást érték a hőhullámok, a kontinens déli, délkeleti részén több mint 30 napon át haladta meg a napi maximum hőmérséklet a 35 °C-ot (8. ábra).

A 2024. augusztus 1. és szeptember 14. közötti időszakban Európában többféle időjárási anomália fordult elő, melyek számos országban okoztak súlyos problémákat a mezőgazdaságban (9. ábra).

A vizsgált időszakban jelentős csapadéktöbblet volt Észak-Spanyolországban, Dél-Franciaország egyes részein, Olaszországban, Görögországban, Kelet-Törökországban, Északkelet-Romániában és Nyugat-Skóciában (10. ábra). A Boris vihar az időszak utolsó két napján heves esőzéseket és árvizeket okozott Lengyelország déli részén, Csehországban és Ausztria északi területein, Kelet-Németországban, Nyugat-Szlovákiában és hazánkban. Ezeken a területeken a csapadék mennyisége a sokéves átlaghoz képest 150%-kal volt magasabb. Csapadékhiányt figyeltek meg ugyanakkor Portugáliában, Spanyolország nyugati, az Egyesült Királyság keleti, Románia nyugati ill. Bulgária északi részein, valamint Lengyelország északkeleti területein, Fehéroroszország és Ukrajna keleti vidékén és Oroszország középső részein. A csapadék mennyisége ezekben a területeken 50-100%-kal maradt el a sokéves átlagtól.

Hőösszeg többlet alakult ki Spanyolország egyes részein, Olaszországban, Közép-Európában, Kelet-Európában és Dél-Finnországban, valamint a Balkán-félszigeten és Törökország egyes részein (11. ábra). Ezeken a területeken az átlaghőmérsékletek akár 4 °C-kal is meghaladták az ilyenkor szokásos értéke. Kivételes hőhullámok alakultak ki Európa nagy részén, nagy területen fordultak elő 35 fokot tartósan meghaladó napi csúcshőmérsékletek.

A Boris névre keresztelt vihar hatalmas esőzéseket és tomboló szelet hozott magával, amelyek súlyos áradásokat okoztak Lengyelország déli részén, Kelet-Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, valamint Magyarország és Románia egyes részein. Az érintett területeken a napi csapadékösszegek több helyen meghaladták a 100 mm-t, és összességében helyenként 350 mm csapadék is hullott szeptember 11. és 16. között (12. ábra). Az áradások mellett a betakarítás késése, valamint a talajerózió is komoly károkat okozott a mezőgazdasági területeken.

Terméskilátások
A Közép- és Kelet-európai nyári növények, különösen a kukorica és a napraforgó terméskilátásai romlottak, míg a nyugati régiókban kedvező időjárás javította a hozamokat (13-16. ábra). Romániában és Bulgáriában különösen súlyos hatással voltak az aszályok és hőhullámok. Ezzel szemben Nyugat-Európa hűvösebb és csapadékosabb időjárásának köszönhetően a növények kedvezőbb körülmények között fejlődhettek. A Közép-európai árvizek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban is.

Franciaország
Általánosságban pozitív a nyári növények kilátása, bár nyugaton esőhiány nehezítette a körülményeke, míg keleten bőséges volt a csapadék. A termés-előrejelzések javultak, a repce vetése rendben zajlott.

Németország
Az őszi kalászosok aratása augusztus közepére fejeződött be. A forró és száraz időjárás miatt a kukoricát a szokásosnál jóval korábban kezdték betakarítani.

Lengyelország
Az őszi kalászosok országos szinten közepes eredményt hoztak. A repce vetése augusztus közepén kezdődött, sokáig hiányzott a csapadék a kezdeti fejlődéshez. A nyári termésre vonatkozó előrejelzések pozitívak, bár a talaj a nyár végére kiszáradt. Ezt a szeptemberi esők állították helyre.

Románia
A nyári növények betakarítása 3-4 héttel a szokás időpont előtt kezdődött, nagyon alacsonyak a terméshozamok az aszály és a hőhullámok miatt. A termés-előrejelzések ismét lefelé módosultak.

Olaszország
A nyári hőhullámok nagy területen okoztak károkat, miközben a nedves körülmények miatt a kártevők és kórokozók nyomása is erős volt. Ezek miatt a termés-előrejelzések lefelé módosultak.

Spanyolország
Általánosságban véve megfelelő állapotban voltak a nyári növények, a terméshozamok kissé az öt éves átlag fölött alakulnak. Az augusztusi hőhullám után az öntözésnek köszönhetően megfelelőek voltak a feltételek a növekedéshez.

Amerikai Egyesült Államok
Szeptemberben jelentős esőzés fordultak elő az USA különböző részein, különösen a Nagy Fennsík, Kalifornia, a Közép-Nyugat területén, ahol a szokásos mennyiségnek több mint kétszerese hullott le. Montana-ban és Észak-Karolinában egyes részeken több mint 150 mm eső esett, ami helyi áradásokhoz vezetett. Az országban azonban most is sokfelé van súlyos aszály. Az ország keleti és középső részein a hőmérsékletek magasabbak voltak az átlagosnál, különösen a Nagy Tavak és a Felső-Középnyugat területén. A nyugati részeken, Kaliforniában, Arizonában és Nevada egyes részein az átlag alatt alakult a hőmérséklet.
Az időjárási viszonyok többnyire pozitívan hatottak a kukorica és a szója érésére, bár néhány régióban a viharok lassították a betakarítást.
Szeptember 22-re a kukorica 92%-a érte el a szemesedés fázisát, ez 1%-kal meghaladja az ötéves átlagot; 61%-a volt érett, ami 6%-kal magasabb a szokásosnál; 14%-át már betakarították, ez kissé megelőzi az előző évi adatokat; 65%-a jó vagy kiváló állapotban volt.
A szója 65%-a már lehullajtotta a leveleit szeptember 22-ig, ami meghaladja az ötéves átlagot; 13%-a volt betakarítva, ez 5%-kal előzi meg az átlagot; 64%-a jó vagy kiváló állapotban volt, ami javulás az előző évhez képest.
Az őszi búza 25%-át már elvetették szeptember 22-ig, ami 1%-kal magasabb az ötéves átlagnál; 4%-a már kicsírázott, ami kissé elmarad az ilyenkor szokásos értéktől.
Az USA kukorica össztermése 385 millió tonna körül várható, ez 1%-kal kevesebb a tavalyi értéknél, a hozam átlagosan 11,5 t/ha körül valószínű.

Dél-Ázsia
A délnyugati monszun a lassú visszahúzódás jeleit mutatta, különösen Észak-Indiából és Pakisztánból, ahol száraz időjárás alakult ki. Ez segítette a pamut és a rizs beérését, különösen a korábbi hetek nedves időjárása után. Szárazabb idő uralkodott Nyugat-Indiában és a középső területeken, ahol a szezon során túlzottan nedves körülmények zavarták meg a pamut és az olajnövények fejlődését. A monszun viszont a déli és keleti részeken folytatódott, ahol a csapadék mennyisége változó volt, néhol 1-50 mm eső esett, de néhány helyen elérte a 100 mm-t is, különösen Bangladesben és a Gangesz felső medencéje környékén. Ez kedvezett a rizstermesztésnek.

Kelet-Ázsia
Két legyengült trópusi ciklon érte el Kelet-Kínát, a Jangce-delta térségét és jelentős csapadékot hoztak. A ciklonok nyomán a csapadék meghaladta a 100 mm-t, különösen a Jangce-deltától az Észak-Kínai-síkságig terjedő szűk sávban. Egy kelet felé mozgó hidegfront a ciklonok maradványait a Koreai-félszigetre és Észak-Japánba terelte, ahol helyenként több mint 200 mm eső is lehullott. A legtöbb érintett területen a csapadék már nem volt kívánatos, mivel a nyári növények ekkor értek be. Kína legdélibb részein helyenként 10-50 mm eső hullott, ami még jótékony volt a késői rizs számára. Másfelé Kínában szárazabb időjárás uralkodott, amely segítette a nyári gabonák és olajnövények érését az északkeleti részeken, egészen a Jangce-völgyig. A hőmérséklet az egész régióban jelentősen meghaladta az átlagot, akár 10°C-kal is, különösen a Jangce felső völgye feletti részeken. A forró időjárás (> 40°C) nem volt jelentős hatással a már beérett növényekre, de csökkentette az öntözésre szolgáló vízkészleteket a közelgő repcevetés előtt.

Ausztrália
Ausztrália főbb mezőgazdasági területein túlnyomórészt száraz időjárás uralkodott. Ez kedvezett a nyári növények gyors vetésének a keleti régiókban, ugyanakkor csökkentette a talajnedvességet az őszi vetésű növények számára, különösen a búza övezetben. Számos területen esőre lenne szükség a jelenlegi terméshozam-kilátások fenntartása érdekében, mivel az őszi kalászosok és az olajnövények a kritikus virágzási és érési szakaszokba léptek. A déli és keleti részeken az átlagosnál hűvösebb időjárás volt jellemző, ami csökkentette a párolgási veszteségeket, de lassította a növények fejlődését. Az éjszakai minimumok helyenként -3°C-ig csökkentek, ami csökkentheti a terméshozamokat.
Ausztrália búzatermelése a 2024/25-ös marketingévre az előrejelzések szerint 32 millió tonna lesz, ami 23 százalékkal több a tavalyihoz képest. A betakarított terület várhatóan 13 millió hektár lesz, ez 5%-kal több a tavalyinál. A hozam 2,46 t/ha lehet, ami 17%-kal magasabb a tavalyi évhez képest. A jelentős növekedést elsősorban két tényező okozza: a javuló hozam és a nagyobb vetésterület. A termelési potenciálok különösen kedvezőek ebben a szezonban Új-Dél-Walesben és Queenslandben, ahol a vetésterület növekedett, és a tavasz előtt az átlagosnál magasabb talajnedvesség szintek voltak megfigyelhetők. Az aratás majd novemberben kezdődik és egészen januárig eltart.

Argentína
A nyugati mezőgazdasági területeken az aszály fokozódott, ami veszélyezteti az őszi kalászosok terméshozamának potenciálját. Córdoba területén, ahol a növények a virágzási fenológiai fázishoz közelednek, különösen aggasztó a helyzet, mivel a növekedési időszak során alig esett eső. Az aszály hatását tovább súlyosbította az átlagosnál 4-5°C-kal melegebb időjárás. Az északnyugati területeken hasonló körülmények uralkodtak, ahol ritka volt a csapadék, és a nappali hőmérsékletek elérték a 40°C-ot. Bár a déli és északkeleti mezőgazdasági területeken szintén melegebb volt az átlagosnál, itt 5-25 mm eső (helyenként ennél több is) hullott, ami kedvezett az őszi vetéseknek, különösen Buenos Aires és La Pampa déli részén. Az argentín kormány jelentése szerint a napraforgó 17%-át már elvetették szeptember 19-ig, ami 4%-kal meghaladja az előző évi ütemet.
Argentína szója termelése a 2023/24-es marketingévre 48,1 millió tonnára becsülhető, ami 92 százalékkal magasabb a tavalyi évhez viszonyítva. A szójabab hozama várhatóan 2,95 t/ha lesz, ez 70%-kal magasabb a tavalyi hozamnál. A betakarított terület 16,3 millió hektárra becsülhető, ami 13%-kal magasabb a tavalyi évhez képest.

Brazília
A déli mezőgazdasági régiókban továbbra is enyhe, esős időjárás volt a jellemző, ami kedvezett a még fejlődő búzának és az éppen kikelt nyári növényeknek, de hátráltatta a szántóföldi munkákat. A csapadékmennyiség 5 és 25 mm között mozgott, egyes helyeken még ennél is több esett. A legmagasabb nappali hőmérsékletek 20°C és 30°C között voltak. Rio Grande do Sul tartományban a búza 69%-a már virágzott szeptember 19-ig, ami elmarad a korábbi évek 95%-os átlagától. A kukorica vetése 43%-ban megtörtént, amely megegyezik az ötéves átlaggal. Paraná tartományban a búza 34%-át betakarították szeptember 16-ig, és az első ciklusú kukorica 46%-ban el lett vetve, miközben a szójavetés is megkezdődött (1%).
Közép- és Északkelet-Brazília mezőgazdasági területein forró, száraz időjárás uralkodott, ami késleltette a szójabab és más növények vetését. A sikeres mezőgazdasági munkálatokhoz sürgős csapadékra van szükség.

 Mexikó
A régóta várt esőzések végre visszatértek Mexikó északkeleti mezőgazdasági területeire. Az esőzés mennyisége 25 és 100 mm között változott, helyenként ennél is magasabb volt. Ez javította a nedvességtartalékokat azokon a helyeken, ahol a nyár nagy részében rendszertelen volt a csapadék. A szórványos záporok folytatódtak a déli fennsíkokon és más déli mezőgazdasági területeken, bár néhány helyen szárazság alakult ki, beleértve Jalisco-t, amely nyári kukorica termesztésének egyik kulcsfontosságú területe.

Kanada
Már második hete folytatódtak a heves záporok, amelyek megzavarták a mezőgazdasági munkálatokat: Alberta déli részétől egészen Manitoba Red River völgyéig. Ez a hosszú aszály sújtotta területeknek megkönnyebbülést hozott, de nem volt ideális a mezőgazdasági munkálatok szempontjából. Saskatchewanben a termés betakarítása szeptember 16-án 74%-on állt, ami 11%-kal magasabb az ötéves átlagnál. A kisebb esőzések miatt azonban némi késedelem történt.
Az USDA előrejelzése szerint Kanada kukoricatermelése a 2024/25-ös marketingévben 15,2 millió tonna lesz, ami 1%-kal alacsonyabb a tavalyinál, de 6%-kal magasabb az ötéves átlagnál. A hozam várhatóan rekordot ér el, 10,48 tonna hektáronként, ez a tavalyinál 3, az öt éves átlagnál pedig 7%-kal magasabb. A hozam növekedése az Ontario és Quebec fő kukoricatermelő régióiban tapasztalt kedvező időjárásnak köszönhető, mely az egész tenyészidőszakot jellemezte.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2024. szeptember 25.

1. ábra
VHI Index 2024. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2024. augusztus havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2024. augusztus becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. nyarán
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
narancs pöttyök és körök: magas hőmérséklet és hőhullám)

6. ábra
A 2024. nyári csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2024. nyári középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2024. nyarán előfordult forró napok száma, amikor a maximum hőmérséklet meghaladta a 35 Celsius fokot (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. augusztus 1. és szeptember 14 között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
sárga pöttyök: magas hőmérséklet)

10. ábra
A 2024. augusztus 1. és szeptember 14. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

11. ábra
A 2024.augusztus 1. és szeptember 14. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

12. ábra
A 2024. szeptember 11. és 16. között lehullott csapadék mennyisége (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 szeptemberi termésbecslés az augusztusi becslés százalékában)

14. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 szeptemberi termésbecslés az augusztusi becslés százalékában)

15. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 szeptemberi termésbecslés az augusztusi becslés százalékában)

16. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 szeptemberi termésbecslés az augusztusi becslés százalékában)