2021. december 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. szeptember 9. 14:05

Marad az érési folyamatoknak kedvező idő

Tartósan fölöttünk elhelyezkedő anticiklon alakítja időjárásunkat, ezért a napos, napközben meleg időben jól lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal. Ugyanakkor már több, mint egy hete egy csepp eső sem esett az országban, és az elvetett repce számára nagyon hiányzik a nedvesség. Számottevő változás az előttünk álló egy hétben sem valószínű, bár a nyugati és az északi országrészben vasárnaptól már van esély némi csapadékra.

A mögöttünk álló egy hétben egy anticiklon hatására száraz, napos, mérsékelten meleg, eseménytelen időjárásban volt részünk. Múlt szerda óta sehol sem fordult elő csapadék az országban, csak a reggeli harmat adott némi nedvességet. A talajok felszín közeli és középső rétege egyaránt sokat száradt az egy hét alatt, a felső fél méteres réteg az Alföld jelentős részén és a Dunántúl középső területein ismét kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom 40%-át sem, de Békés megyében és Veszprém térségében sokfelé a 30%-át sem (1. ábra). Csak az augusztusi nagyobb esők által érintett területeken (2. ábra) kielégítő a nedvességtartalom.

A hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékek körül alakult, a Bakony és a Mecsek térségében a magasabb minimumhőmérsékletek miatt volt kissé melegebb, míg északon, északkeleten pár fokkal hűvösebb a sokéves átlagnál (3. ábra). Nagy, néhol 20 fokot is meghaladó napi hőingások jellemzőek. Hajnalonként a múlt hét második felében még kevesebb helyen, hétfő óta már sokfelé hűl 10 fok alá, a „fagyzugokban” 5 fok alá a levegő (4. ábra). Hétfőn kora reggel a napi minimumhőmérséklet rekordja is megdőlt, Szikszón 1,2 fokra esett vissza a hőmérséklet. Ugyanakkor a kora délutáni órákban a múlt szombat óta az ország nagy részén 25 fok fölé melegszik a levegő (5. ábra).

A kukorica állapotában igen nagy különbségek alakultak ki attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán. Júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális egy átlagosan esős június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. Az északi országrész kivételével az augusztus is szárazabb volt az ideálisnál, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A napraforgó többnyire a citromérés – növényszáradás, a kukorica pedig a viaszérés-teljes érés fenológiai fázisában jár. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kiégett kukorica is van. Békéscsaba térségében (mely a nyáron a legszárazabb terület volt az országban) előfordulnak teljesen elszáradt kukorica állományok alacsony növénymagassággal, kis csövekkel, és még részben zöld állományok is viszonylag szép csövekkel. Miskolc térségében, ahol jóval több csapadék hullott, még zöldebbek a táblák. Napraforgóból is vegyes a kép a nyári csapadék függvényében. Mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce vetéséhez illetve magágy előkészítéséhez is kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, de a kezdeti fejlődéshez már nagy szükség lenne további esőkre. A napos, száraz idő az őszi gyümölcseink érését segíti.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus végére, szeptember elejére vonatkozó állapotot mutatják. Szembeötlő, hogy az augusztus végi nagyrészt felhős idő miatt a térképeken nagyobb területen mutatkozik adathiány. Az azonban megfigyelhető, hogy az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a Tiszántúl déli felén jóval alacsonyabb. Ez részben természetes folyamat, részben a nyári csapadékeloszlást tükrözi. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen többfelé intenzívebbé vált a csökkenés, ami nyári növényeink érésének kezdetével is magyarázható. Az anomália térképen nincs nagy változás az előző időszakhoz képest, továbbra is a Dunántúl keleti, délkeleti tájain illetve az Alföldön, főként a Tiszántúl déli felén, vagyis a nyár folyamán leginkább aszályos területeken figyelhető meg számottevő negatív eltérés a zöld tömeg mennyiségében az ilyenkor szokásos értékekhez képest. Ugyanakkor a Kiskunság egy részén az augusztus közepi esők csökkentették a hiányt, így hasonlóan az északi és délnyugati országrészhez, itt is pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1300 és 1440 foknap között alakulnak (6. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek, és az országrészek közti eltérés tovább nő. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az elmúlt három hét hűvösebb időjárása miatt újra 30-80 foknapos elmaradás alakult ki, ami már az érési folyamatokat lassítja kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7. és 8. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 250 mm körül jár, mely mintegy 170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 130 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

A következő egy hétben sem várható számottevő változás időjárásunkban, bár az anticiklon keletebbre helyeződik, és a hétvégétől időjárási frontok közelítik meg a Kárpát-medencét. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár az ország nagy részén továbbra is napos, száraz időre van kilátás, de több fátyol- és gomolyfelhő jelenik meg az égen, és vasárnaptól főként a nyugati és az északi országrészben csapadék sem kizárt. Legnagyobb eséllyel vasárnap délután északnyugaton lehetnek záporok, akár zivatarok is. Összességében azonban mindenütt a talajok további száradására, a csapadékhiány fokozódására lehet számítani. Jellemzően gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, csak a Dunántúlon várható pénteken és a jövő szerdán szélélénkülés. A levegő páratartalma is az eddigiekhez hasonlóan alakul, vagyis napközben 30-50%-os, míg éjszaka 60-80%-os relatív nedvesség értékekre lehet számítani. A hőmérséklet kis mértékben emelkedik, de továbbra is jellemző lesz a nagy napi hőingás. A minimum értékek 10 fok körül, a „fagyzugos” területek kivételével kevéssel 10 fok fölött, míg a maximumok 25-29 fok között várhatók.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 9.


* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. szeptember 8-án (%)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. szeptember 8-ig (mm)


3. ábra
5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 8-án (Celsius fok)


4. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. szeptember 9-én (Celsius fok)


5. ábra
Maximum hőmérsékletek 2021. szeptember 8-án (Celsius fok)


6. ábra
Kukoricára számolt hőösszeg értékek 2021. szeptember 8-án (foknap)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. szeptember 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. szeptember 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)