2021. december 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. szeptember 30. 14:06

Megkezdődött a talajok feltöltődése

A hétvégi nyári idő után a hét elején ősziesre fordult időjárásunk, sokfelé zavarták esők, záporok a betakarítási munkákat, és megjelentek a köd- és párafoltok is. A szeptember első felében kiszáradt talajoknak viszont rendkívül jól jött a nedvesség. A csütörtökön átvonuló hidegfronthoz kötődően ma még további esőkre van kilátás, majd a hét második felében szárazabb napok jönnek, de hétfő estétől visszatér a változékony, esős idő.

A múlt hét végi száraz, napos, nyáriasan meleg idő után a hét elején csapadékosra fordult időjárásunk. Hétfő hajnaltól kedd reggelig az ország északnyugat-délkeleti sávjában, a Kisalföldtől a Viharsarokig hullott számottevő, 10-30 mm csapadék, míg délnyugaton és északkeleten csak elenyésző mennyiség esett. Kedden gyenge záporok fordultak elő többfelé, de jelentősebb csapadék csak kevés helyen öntözte a talajt, majd szerdán a Dunántúlon nyarat idéző zivatarok is kialakultak Zalában villámárvizet okozó felhőszakadással, keleten pedig szitálás okozott őszi hangulatot. Szerda este egy hidegfront felhőzete érte el nyugat felől az országot, és csütörtök kora hajnaltól egyre többfelé eredt el az eső. Így a hét első felének csapadékösszege szerda éjfélig elég nagy területi változékonyságot mutat. A már említett északnyugat-délkeleti sávban és a Nyugat-Dunántúlon sokfelé esett 10-30 mm, míg Baranyában, az Észak-Alföldön és az északkeleti országrészben 1 mm alatti csapadékot mérhettünk (1. ábra). Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is az ország északkeleti harmadán mutat számottevő, 10 mm-t meghaladó hiányt, míg máshol jellemzően több esett a sokéves átlagnál (2. ábra).
A talajok felszín közeli része a csapadékos tájakon átnedvesedett, és többfelé a középső talajrétegbe is szivárgott a nedvességből, így a felső fél méteres réteg nedvességtartalma is nőtt ezeken a tájakon az elmúlt néhány nap alatt (3. ábra). Reméljük, ezzel kezdetét vette a talajok őszi-téli feltöltődése, mert a fél méteresnél mélyebb talajrétegben országszerte igen nagy a nedvességhiány (4. ábra).  
A hőmérséklet fokozatosan esett vissza a hét eleje óta, vasárnap még országszerte 24-29 fokig melegedett a levegő, majd a hét első felében a tartósan borult, csapadékos tájakon már 20 fok alatt alakultak a maximumok, míg máshol 20-25 fok közé emelkedett a hőmérséklet (5. ábra). A jellemzően felhős időben a reggelente sem hűlt le nagyon a levegő, 10 fok fölötti minimum értékek voltak jellemzőek.       

A napraforgó és a kukorica betakarítása javában zajlik, előbbi növény esetén már végeztek a munka nagy részével. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók mindkét növény esetén, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce állományok állapotában szintén nagy különbségek figyelhetők meg, de itt nem annyira a tábla területi elhelyezkedése, inkább a vetés ideje okozza az eltéréseket. A közvetlenül az augusztus végi esők után elvetett állományok még elegendő nedvességet találtak a talajban a korai fejlődéshez, így mostanra már 4-6 leveles táblák is előfordulnak, míg a később vetett növények már nehezen, hiányosan keltek a szeptember első felében jellemző száraz melegben. Ez utóbbiak egységesedéséhez, megerősödéséhez és előbbiek fejlődéséhez is nagy szükség volt az elmúlt két hét esőire. Az őszi kalászosok vetése is elkezdődött már, a csírázáshoz, keléshez, illetve a még vetés előtt álló búza talaj előkészítő munkáihoz egyaránt jól jön az esős idő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Szántóföldi növényeink ilyenkor nem rendelkeznek számottevő zöld tömeggel, a napraforgó már elszáradt, és a kukorica is folyamatosan szárad, a repce pedig még éppen, hogy kikelt, zöld tömege elenyésző. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is a csökkenés a jellemző, ami nyári növényeink érésével magyarázható. Az anomália térképen az előző időszakhoz képest is nőtt az ilyenkor szokásosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága, ami az átlagosnál szárazabb nyár és szeptember hatását mutatja. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1450 és 1610 foknap között alakulnak (6. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az augusztus végi-szeptember eleji hűvösebb időjárás miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami az érési folyamatokat lassította kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7. és 8. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 150 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

A folytatásban péntek reggelig még főként keleten lehet esőre számítani, csütörtök kora hajnaltól péntek reggelig az ország jelentős részén várható 5 mm-t meghaladó csapadék. Péntektől a jövő hétfőig száraz időre van kilátás az éjszaka képződő pára- és ködfoltok feloszlása után több órás napsütéssel. A pénteki nap kivételével napközben többfelé várható élénk délies szél. Fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, a csütörtökön átvonuló hidegfront mögött pénteken és szombaton még 20 fok alatt alakul a legtöbb helyen a hőmérséklet, majd vasárnap és hétfőn az ország jelentős részén 20-25 fokig melegszik a levegő. Az éjszakai lehűlés viszont erősödik a hét elejéhez képest, a derült időben jellemzően 10, a fagyzugos tájakon 5 fok alá hűl a levegő. A következő frontrendszer hétfőn este éri el térségünket, így keddtől ismét változékonyabbra, csapadékosabbra fordul időjárásunk, a jövő hét közepén ismét többfelé kell esőkre, záporokra számítani.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 30.


* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. szeptember 29-ig (mm)


2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 29-én (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. szeptember 29-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 centiméteres rétegében 2021. szeptember 29-én (%)


5. ábra
Maximum hőmérsékletek 2021. szeptember 27-én (Celsius fok)


6. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 29-én (foknap)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. szeptember 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. szeptember 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)