2021. december 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. október 7. 14:04

Tovább nedvesednek a talajok

Szeptember közepe óta néhány napos száraz, meleg és hűvös, csapadékos időszakok váltakoznak, így a nyári kapás növények betakarítási munkáival és a még érésben levő gyümölcsök szüretével is haladni lehetett, ugyanakkor az ország jelentős részén kellő mennyiségű csapadék hullott a repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok vetéséhez is. A folytatásban hűvös időre van kilátás, és szinte minden nap várható valahol eső az országban, csak a szombati napra ígérkezik országszerte napos, száraz időjárás.

A mögöttünk álló egy hétre is a változékonyság volt a jellemző. A múlt csütörtökön még szinte országszerte esős volt az idő, majd péntektől hétfőig száraz, napos napok következtek, és kedd estétől kezdődött ismét csapadékosabb periódus. Csütörtök délig a Dunántúlon és a Duna-Tisza közének jelentős részén 10-40 mm közötti mennyiség esett, míg az ország keleti, északkeleti harmadán alig 1-2 mm hullott (1. ábra). Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege az ország nyugati kétharmadán többnyire 20 és 50 mm között alakult, míg keleten, északkeleten néhol 5 mm sem esett (2. ábra). A 30 napos csapadékösszeg sokéves átlagtól vett eltérése azonban az elmúlt három hét esős időszakai ellenére is az ország túlnyomó részén negatív eltérést mutat, csak kisebb foltokban hullott az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiség (3. ábra).
A hét közepi esők következtében sárossá vált a talajok felszín közeli része az ország nyugati-délnyugati kétharmadán. A középső és mélyebb talajrétegek ugyanakkor továbbra is meglehetősen szárazak, különösen az Alföld keleti és északi tájain, ahol a felső fél méteres talajréteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítgató mennyiség 40%-át sem éri el (4. ábra). Ennél is szárazabb a fél méternél mélyebb talajréteg, melynek őszi-téli feltöltődése csak most kezdődik, és egyelőre csaknem országszerte 30% alatt alakul a hasznos víztartalma (5. ábra).
A múlt hét közepén átvonult frontrendszer mögött csak lassan emelkedett a hőmérséklet. A gyengén felhős vagy derült reggeleken 5 fok körüli minimum értékek voltak jellemzőek a múlt hét második felében, és napközben is csak 15-20 fok közé melegedett a levegő. Hétfőn és kedden örülhettünk késő nyári hőmérsékleteknek, mikor napközben 25 fok köré emelkedett a hőmérséklet, és a reggelek is pár fokkal enyhébben alakultak. Szerdától ismét országszerte lehűlt az idő, ami főként a maximum értékekben volt tapasztalható (6. ábra).       

A napraforgó betakarítása lassan véget ér, és a kukorica betakarításával is jól haladnak. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók mindkét növény esetén, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce állományok állapotában szintén nagy különbségek figyelhetők meg, de itt nem annyira a tábla területi elhelyezkedése, inkább a vetés ideje okozza az eltéréseket. A közvetlenül az augusztus végi esők után elvetett állományok még elegendő nedvességet találtak a talajban a korai fejlődéshez, így mostanra már 4-6 leveles táblák is előfordulnak, míg a később vetett növények már nehezen, hiányosan keltek a szeptember első felében jellemző száraz melegben. Ez utóbbiak egységesedéséhez, megerősödéséhez és előbbiek fejlődéséhez is nagy szükség volt az elmúlt három hét esőire. Az őszi kalászosok vetése is elkezdődött már, a csírázáshoz, keléshez, illetve a még vetés előtt álló búza talaj előkészítő munkáihoz egyaránt jól jött az esős idő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Szántóföldi növényeink ilyenkor nem rendelkeznek számottevő zöld tömeggel, a napraforgó már elszáradt, és a kukorica is folyamatosan szárad, a repce pedig még éppen, hogy kikelt, zöld tömege elenyésző. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is a csökkenés a jellemző, ami nyári növényeink érésével magyarázható. Az anomália térképen az előző időszakhoz képest is nőtt az ilyenkor szokásosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága, ami az átlagosnál szárazabb nyár és szeptember hatását mutatja. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak (7. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az augusztus végi-szeptember eleji hűvösebb időjárás miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami az érési folyamatokat lassította kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Győr, Kaposvár, Miskolc és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (8., 9., 10. és 11. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 150 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

A folytatásban változékony, de meglehetősen hideg időre van kilátás. Csütörtök estig a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain várható még további eső, majd pénteken a déli, délnyugati országrészben öntözi a talajokat újabb 1-5 mm csapadék. Szombaton száraz idő ígérkezik, majd vasárnap a Tiszántúlon valószínű szintén 1-5 mm. Kedden és szerdán ismét többfelé lehet esőkre, záporokra számítani egy nyugat felől érkező frontrendszerhez kötődően. A talajok az északkeleti országrész kivételével tovább nedvesednek, a tegnapi és mai csapadéknak köszönhetően a Dunántúlon a középső és mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből. Tovább hűl az idő. Pénteken még a naposabb északi területeken kevéssel 15 fok fölé melegszik a levegő, szombattól viszont a legmelegebb órákban is csak 10-15 fok között alakul a hőmérséklet, a reggeli minimumok pedig 5 fok körül alakulnak majd, de a fagyzugos tájakon gyenge fagyok is várhatók. Melegedésre a jövő hét közepéig nincs kilátás.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. október 7.


* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Csapadékösszeg 2021. október 6-án (mm)


2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. október 6-án (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 6-án (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. október 6-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 centiméteres rétegében 2021. október 6-án (%)


6. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2021. október 6-án 12:00-kor (Celsius fok)


7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. október 6-án (foknap)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. október 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. október 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. október 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. október 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)