Csökkenő csapadék, szikkadó talajok

A múlt héten bár enyhült az idő a megelőző időszakhoz képest, de még mindig az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletek voltak jellemzőek főként az ország nyugati felén (1. ábra). Az éjszakai fagyok keddtől megszűntek, napközben pedig többnyire 15 fok fölé melegedett a levegő, de a borongósabb, csapadékos nyugati tájakon ennél több fokkal hidegebb volt.
A hét első felében főként északkeleten, északon fordultak elő esők, záporok, majd egy légörvény hatására csütörtök reggeltől a Dunántúl nyugati felére érkezett kiadós eső. A csapadékos időjárás pénteken is folytatódott, ekkor a Dunántúl északnyugati felén 15-50 mm esett, szombaton pedig az eső mellett akár jégesővel kísért heves záporok, zivatarok is kialakultak. Vasárnap már kevesebb helyen, és kisebb mennyiség esett. Az elmúlt öt nap csapadékmennyisége a Dunántúl nyugati kétharmadán a 20 mm-t is meghaladta, de a Sopron térségében lehullott 80 mm körüli mennyiség több, mint ami ott a megelőző három hónapban összesen esett (2. ábra). A keleti tájakon kevesebb volt a csapadék, de az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak délen, délkeleten marad el az ilyenkor szokásos mennyiségtől, az ország nagy részén jelentősen meghaladja azt (3. ábra). A talaj felszín közeli része sokfelé nagyon sáros, csak a déli, délkeleti országrészben szárazabb (4. ábra). A középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén eddig is jó volt, most Sopron környékén is sokat javult. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet keleten már tartósan meghaladja a 10 fokot, a Dunántúlon visszaesett a hétvégén, de ott is 10 fok közelében jár (5. ábra).     

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult (6. ábra), a repce pedig bimbós, kezd virágozni, néhol már sárgába borult táblákat is látni.
A nyári kapás növények vetése az idén is késést szenvedett a hideg idő miatt, de a múlt héten már megkezdték a napraforgó, főként az Alföldön pedig a kukorica vetését is.   
A gyümölcsösök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás körüli különböző fenológiai fázisokban járnak. Sokfelé virágzik az őszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva, míg az alma még többnyire bimbós. A március végi, április eleji fagyok az idén is többfelé okoztak károkat főként a már elvirágzott kajszi, és a virágzó őszibarack, cseresznye és szilva ültetvényekben.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére – április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az ország nagy részén növekszik az index értéke, a kellően csapadékos, és március végéig még az átlagosnál melegebb időben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Kizöldültek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, a legkisebb arányú pozitív eltérés középhegységeink erdeiben és a Szabolcs-Szatmár vármegyei gyümölcsösök területén figyelhető meg, mert ezeken a területeken nagy a még ki nem zöldült fák aránya (7. ábra). 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, mindössze 15 és 25 foknap között alakulnak. Ez körülbelül a fele a tavaly ilyenkori értékeknek, a sokéves átlagtól pedig 20-30 foknappal marad el.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. Az áprilisi csapadék, ami a hónap elején az eső mellett, havas eső és hó formájában érkezett keleten, északkeleten már a belvízfoltokat növelte. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak.

A folytatásban eleinte még mediterrán ciklon határozza meg időjárásunkat. A mai többfelé esős, záporos idő után kedden már kevesebb helyen, főként az ország déli felén kell csapadékra számítani, szerdától azonban ezek valószínűsége tovább csökken, és a hét további részében csak elszórtan fordulhat elő eső. Így a talaj felszín közeli része szerdától száradni, szikkadni fog, a hét második felében ezt több órás napsütés is segíti majd. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakul. A hét első felében a felhősebb éjszakák enyhébbek lesznek, de csütörtöktől sem térnek vissza a fagyok. Napközben jellemzően 15 és 20 fok közé melegszik a levegő. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet tartósan 10 fok fölött várható.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. április 17.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 16-ig (Celsius fok)

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. április 16-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 16-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. április 15-én (%)

5. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2023. április 16-án (Celsius fok)

6. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2023. április 11-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
NDVI anomália a 2023. március 22. - április 6. közötti időszakra (magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. április 16-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. április 16-ig (részletes magyarázat a szövegben)