Csak átmenetileg szűnik meg a fagyveszély

A mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a már februárban megszokott, az ilyenkor szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás. Pénteken és szombaton hullott többfelé nem nagy mennyiségű eső, kedden és szerdán pedig elszórtan záporok, sőt zivatarok fordultak elő. Összességében azonban csak kevés helyen esett 5 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra), így a legtöbb helyen az elmúlt héten is kevesebb volt a csapadék az ilyenkor szokásosnál. A harminc napos csapadékösszeg is hiányt mutat az ország jelentős részén (2. ábra), a Tiszántúl déli kétharmadán 10 mm sem hullott az elmúlt egy hónap során (3. ábra), csak az Északi-középhegység térségében pozitív az anomália. A téli hónapok közül a december volt kimondottan csapadékos, majd januárban csak északnyugaton és északkeleten esett több az átlagnál, a február pedig az ország túlnyomó részén száraz volt, így a kilencven napos csapadékösszeg is hiányt mutat a déli és keleti országrészben (4. ábra). A talajok mélyebb rétegei még decemberben telítődtek nedvességgel, és ezt az állapotukat azóta is tartják, és a középső talajréteg nedvességtartalma is megfelelő (5. ábra). A felszín közeli réteg azonban eléggé kiszáradt az utóbbi hetekben az Alföldön és a Dunántúlon, ezen a jelenlegi eső javíthat.
A napi középhőmérsékletek 8 és 12 fok között alakultak az elmúlt héten (6. ábra), ami 5-6 fokkal melegebb az ilyenkor szokásosnál. A borúsabb hajnalokon mindössze 5-10 fok közé hűlt le a levegő, a derültebb éjszakákon 5 fok alatti értékeket mérhettünk, a fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak. Napközben jellemzően 15 és 19 fok közé melegedett a levegő, ennél kissé hűvösebb csak a csapadékos tájakon illetve szerdán volt.  A talaj felső 5 cm-es rétegének napi középhőmérséklete 8 és 10 fok között alakult.

Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, már látványos fejlődésnek indultak (7., 8. ábra). A kalászosokra a bokros állapot a jellemző, az őszi káposztarepce pedig kezd szárba indulni. A növényvédelemre az idén különösen nagy gondot kell fordítani, mert a télen a kórokozókat és a kártevőket csak kis mértékben tizedelte meg a január második hetétől a hónap végéig jellemző, sajnos leginkább csak éjszakánként fagyos idő. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban.
Az Alföldön még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése lassan csökken. A vetések az enyhe télen meg is sínylették a tartós vízborítást (9. ábra), főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.
A gyümölcsfák nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok már virágoznak. Ennek még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy ne forduljon elő. Megpattant a rügy a körtéken, a birsen, a szilván és a meggyen is.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 30-70, a Dunántúlon és az északi országrészben 120-150 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak.

A folytatásban átmeneti lehűlés után ismét melegszik az idő. A csütörtöki, sokfelé esős nap után pénteken és szombaton csak helyenként valószínű gyenge eső, zápor. A következő csapadékzóna vasárnap a nap második felében éri el hazánkat, hétfő estig ismét sokfelé kell esőre, záporokra számítani, és még kedden és szerdán is várhatók elszórt záporok. Összességében az előttünk álló egy hétben 5-15 mm közötti csapadék valószínű, ennél többre a nyugati országrészben lehet számítani. A hőmérséklet pénteken és szombaton 9 és 14 fok között várható a legmelegebb órákban, hajnalban pedig kevéssel fagypont fölötti értékek lesznek jellemzőek, szombaton északkeleten és a fagyzugokban fagyhat is, ott -2, -3 fok is előfordulhat. Hasonlóan alakul a vasárnap hajnal is, de ekkor napközben már melegedés kezdődik, a jövő hét első napjaiban nagy területen ismét 15 fok fölé melegszik a levegő, a csapadékos tájakon lesz ennél hűvösebb. A jövő hét első felében éjszakánként sem valószínű fagy, de a hét közepétől ismét lehűlésre lehet számítani.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. március 7.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. március 6-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 6-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. március 6-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 6-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. március 5-én (%)

6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérséklete 2024. március 5-ig (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Kisalföldön a Sentinel2 műhold mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld délkeleti felén a Sentinel2 műhold mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Megszűnő belvízfolt őszi búzában Miskolc térségében 2024. február 22-én, a víz alatt állt vetés megsárgult, a legtovább víz alatt állt pedig már ki is pusztult (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. március 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. március 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)