Újabb csapadékra van kilátás

Az elmúlt hét második fele záporos időjárással kezdődött hazánkban. Csütörtökön érkezett egy hullámzó hidegfront, amely péntek estig országszerte hozott csapadékot, de ezúttal is jókora területi változékonyság mellett. Szombaton délnyugaton még előfordultak kisebb záporok, de azóta országszerte száraz az idő. Összességében ebben a pár napban az amúgy is nagyon száraz középső országrészben, valamint a Dunántúl nagyobb részén alig esett, ugyanakkor északnyugaton, északon és a keleti tájakon többfelé 10-30 mm hullott, de helyenként 40 mm fölötti összeg is előfordult (1. ábra). Az elmúlt 30 nap alatt a Duna-Tisza közén és a Dunántúl keleti részén nagy területen még 10 mm eső sem esett (2. ábra), a 30 napos csapadékösszeg csaknem országszerte 20-55 mm-rel a sokéves átlag alatt alakul (3. ábra). Az elmúlt 90 napban pedig 50-130 mm-rel mérhettünk kevesebbet az ilyenkor szokásosnál (4. ábra). A talaj felszínközeli része északon és délen többfelé átnedvesedett, de a középső rétegbe csak a 15-20 mm-nél bővebben kapott területeken jutott a nedvességből, miközben a középső országrész továbbra is nagyon száraz (5. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességtartalma továbbra is csaknem országszerte nagyon alacsony (6. ábra). Az ország nagyobb részén még mindig súlyos vagy nagyfokú a mezőgazdasági aszály, a legsúlyosabb helyzet a középső területeken van. Északon és helyenként a keleti határszélen ugyanakkor jelentősen enyhült, többfelé meg is szűnt az aszály (7. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke múlt csütörtöktől jelentősen visszaesett: eleinte 25-28, majd vasárnap már csak 20-23 fokot mérhettünk. Szombattól csökkent a felhőzet, így egyre többfelé esett éjszakánként 10 fok alá a hőmérséklet, hétfőn pedig 6-11 fok közé, a fagyzugokban 5 fok alá hűlt a levegő (8. ábra). Keddtől a déliesre forduló légáramlással egyre melegebb és száraz levegő érkezett fölénk, így szerdán már ismét 30 fok körüli csúcsértékek voltak a jellemzőek.

A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár július második hetétől augusztus első hetéig főként északnyugaton és keleten számottevő csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál, már sokfelé megkezdődött a növényszáradás (9. és 10. ábra). A csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek az öntözetlen táblákon, a középső országrészben kiterjedt területen igen rossz termés várható, a kukoricát például többfelé már le is silózták. Azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások, sokáig szép zöldek maradtak a már érésben járó kukorica állományok és csövek is jól mutatkoznak, míg a napraforgón is elég szép tányérok láthatók.

Az elmúlt egy hét során csütörtökön volt országszerte, pénteken pedig hazánk északkeleti felén csaknem egész nap vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges (11. és 12. ábra). Párás időszakok is ebben a két napban voltak jellemzőek, de elsősorban csak éjszakánként és a csapadékos órákban.

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató negatív eltérés a jellemző, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb volt a zöld tömeg mennyisége (13. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1250 és 1400 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon (14. ábra). Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 180-220 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol 10-60 foknappal elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. és 16. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-ötöde az optimális mennyiségnek, a Duna-Tisza közén még a 90 mm-t sem éri el.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt.

Az előttünk álló 6-8 nap során változékony, többször csapadékos időre lehet számítani. Már pénteken estétől megközelíti egy hullámzó frontrendszer a nyugati tájakat, aminek hatására vasárnap estig kelet felé terjedve sokfelé várható eső, zápor, zivatar. A hétfő jellemzően száraz időt ígér reggeli ködfoltokkal, majd kedden újabb front és csapadék valószínű. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen hullhat 10-20 mm-t meghaladó csapadékösszeg. Ennek hatására a mezőgazdasági aszály mérséklődhet. A hőmérséklet a hét végére a felhők és a csapadék hatására fokozatosan több fokot visszaesik, vasárnap 24 és 30 fok közötti csúcsértékek várhatók. A keddi front előtt melegszik, majd szerdára ismét csökken a nappali felmelegedés mértéke.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. augusztus 28.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 24-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 27-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 27-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 27-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 27-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 27-én (%)

7. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. augusztus 27-én

8. ábra
Minimumhőmérsékletek 2025. augusztus 25-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. augusztus 22. reggel 8 órát megelőző 24 órában (óra)

12. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. augusztus 23. reggel 8 órát megelőző 24 órában (óra)

13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. augusztus 5. és 20. közötti időszakban

14. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2025. augusztus 26-án (foknap)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. augusztus 27-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

16. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. augusztus 27-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)