2020. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép és az első európai termésbecslések

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália középső vidékein, Afrika északnyugati (ahogy ezt már egy hónapja is láttuk) és délnyugati területein, valamint nagy területen Dél-Amerikában. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek inkább csak Marokkóban, illetve helyenként Ausztráliában és Argentínában fordulnak elő.

Európa

A mögöttünk hagyott tél egész Európában enyhe időt hozott, általában 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagosnál (3., 4. és 5. ábra). Északon és keleten még ennél is nagyobb volt ez az eltérés, mely hatalmas területen éri el a 4-6 fokot is.
Különösen száraz volt a tél Itália középső részein, mely a durum búza fő termőterülete, Görögországban, valamint Románia délkeleti és Bulgária keleti részén (6. és 7. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál jóval csapadékosabb idő volt Északnyugat-Európában, a fő kalászos termőterületeken. Az esős időben a vetések nem tudtak kellően fejlődni, a sár pedig a mezőgazdasági munkákat is jelentősen hátráltatta. A tavaszi gabonafélék vetése is többfelé késést szenved e miatt.

A 2020. február 1. és március 10. közötti időszak is egész Európában enyhébb időt hozott. Többnyire 2-4, míg keleten és északon sokfelé 4-6, de akár 6-8 Celsius fokkal is melegebb volt az átlagosnál (8. ábra). A kontinens döntő részén az átlagosnál lényegesen több csapadék hullott: Nyugat- és Észak-Európában nagy területen a szokásos érték 140 %-a is leesett (9. ábra). Februárban egymást érték a viharciklonok, előbb a Ciara, majd a Dennis aztán a Jorge névre kereszteltek, melyek szélvihart és nagy mennyiségű csapadékot okoztak. A szokásosnál kevesebb csapadék hullott általában a mediterrán térségben, különösen a Pireneusi-félsziget déli kétharmadán, valamint Olaszországban és Görögországban.

Az őszi kalászosokra a tél enyhe időjárása kedvező volt, mint ahogy a kórokozók és kártevők számára is, így ezek fokozottabb megjelenésére lehet számítani a szezonban. Március 10-ig nem fordult elő fagykár Európában.

A JRC által készített termésbecslések egyelőre többnyire a hosszú távú trendeken alapulnak, nagy a bizonytalanságuk, ezekre ne alapozzunk (10., 11., 12. és 13. ábra). Példaként említhetjük, hogy őszi búzából hazánkra az eddigi kedvező csapadékviszonyok és a jelenleg a szokásosnál fejlettebb állomány ellenére is mintegy öt százalékkal alacsonyabb terméshozamot becsülnek az előző öt év átlagához képest. Reméljük nem lesz igazuk.

Franciaország
Az őszi vetésekre rossz kilátások: már a szezon is rosszul kezdődött, ugyanis a repce vetése aszályos körülmények között történt, míg a búza vetésekor már túl sáros volt a talaj. A téli sok csapadék miatt vízborítás is sokfelé kialakult, ez nagyban hátráltatta a növények fejlődését, élettevékenységét. A sáros talaj a mezőgazdasági munkákat is akadályozta, többek között a tápanyag- és a vegyszerkijuttatást (ez egyébként Írországra és Nagy-Britanniára is jellemző). A tavaszi kalászosok vetése, főleg a tavaszi árpa vetése is késést szenved a sáros körülmények miatt, ez is hozzájárul a kalászosok és a repce vetésterületének csökkenéséhez. Az így be nem vetett táblákba is nyári növények, főleg kukorica és napraforgó kerül majd, ezek vetésterülete tehát nagyobb lesz a szokásosnál és a tervezettnél.

Németország
A tél összeségében több csapadékot hozott, a tavaszi vetések elkezdéséhez a talajnak még szikkadnia kell, a vetések e miatt valószínűleg késni fognak.

Lengyelország
Az őszi vetések jól teleltek és fejlettebbek az átlagosnál. A tavaszi munkák, a vetés pedig mintegy két héttel a szokásos időpont előtt elkezdődött.

Spanyolország és Portugália
Az őszi vetések errefelé is szépen fejlettek, de a kevés téli csapadék még okozhat gondokat. Jelenleg az öntözéshez nélkülözhetetlen víztározókat kapacitásuk 60%-ig sikerült feltölteni, ez a tíz éves átlag alatt van, a 2019-es állapothoz közel.

Olaszország
Száraz volt a tél Itália középső részein, mely a durum búza fő termőterülete. A növények le vannak maradva a szokásos állapotukhoz képest.

Románia
Decemberben és januárban főleg az ország délkeleti fele szenvedett csapadékhiányban, majd februárban jelentős eső érkezett. Ez elegendőnek bizonyult az őszi vetések rövidtávú igényeinek, de a mélyebb talajrétegek nem töltődtek föl nedvességgel.

Ukrajna
Az őszi vetések jó állapotban vannak, tavaszi fejlődésüket is hamarabb kezdték az átlagosnál. Az őszi búza vetésterülete mintegy 10-15%-kal alacsonyabb az előző évinek. A vetés jól halad, a 2000. óta megugrott műtrágyafelhasználás miatt a termésbecslések magasak.

Oroszország
Az európai területen az enyhe tél és a kedvező csapadékellátottság hatására kitűnően teletek az őszi vetések, jók a terméskilátások.

Amerikai Egyesült Államok
Kalifornia nagy részén és a Nagy-medence területén jelentős csapadékhiány gyűlt össze az év első két hónapjában. Ezzel szemben Oregon állam északkeleti részén február elején özönvíz szerű esőzést heves havazás követett, ami jelentős áradásokhoz vezetett. Keletebbre, a Nagy Síkságtól az Atlanti partvidékig a januári áradások után egy újabb csapadékos hónap következett, így a folyók vízállása február második felében még magasabb lett. Az áradások északon a közép-nyugati államokig terjedtek, a kukorica öv északi részén ezt a hóolvadásból adódó tavaszi áradások is fokozták. Ezen a területen még mindig a tavalyi kukorica és a napraforgó betakarításával próbálnak előrehaladni, Észak-Dakotában előbbi növény aratásának 61, utóbbi 79%-val végeztek. Ezzel szemben Texas déli részén, és a közép-nyugat bizonyos részein száraz volt a február.
Rövid hideghullámoktól eltekintve az ország keleti felén az átlagosnál enyhébb volt a tél utolsó hónapja. Március első hetében azonban hideghullám érte el az Egyesült Államok keleti részét. A délkeleti államokban is fagypont alá csökkent a hőmérséklet, ami a virágzó gyümölcsfákban és egyéb fagyérzékeny növényekben is kárt okozott.

Közel-Kelet
Törökország fő termőterületein a február végi, március eleji viharos, az átlagosnál több fokkal melegebb, csapadékos időjárás következtében bőséges nedvesség áll rendelkezésre a talajokban az őszi vetések gyors tavaszi fejlődéséhez. Március közepén az egyébként száraz Szaúd-Arábiában és Jordániában is 30-35 mm eső esett, valamint Egyiptom északi részén az éves csapadékmennyiség kétszerese, 60 mm hullott.

Északnyugat-Afrika
Marokkóban és Algéria keleti részén tovább súlyosbodott az aszály. Marokkóban a tavalyi volt az elmúlt 30 év legszárazabb tenyészidőszaka az őszi kalászosok tekintetében, és a műholdas vegetációs indexek alapján az idén is nagyon rossz állapotban van az őszi búza és árpa. Algéria nyugati részén és Tunéziában jobb a helyzet, itt a száraz tél után március első felében esők öntözték a vetéseket.

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az évszakhoz képest meleg, változékony, mérsékelten esős idő segíti az őszi búza és a repce fejlődését, valamint a korai vetésű rizs megerősödését.

Ausztrália
A februári esők után márciusban is kiterjedt záporok öntözték Ausztrália kelti részén a még érésben lévő gyapot és cirok földeket. A nyári növények az érés közelében járnak vagy már betakarításra várnak, amit az esős idő most hátráltat. A növekedés időszakában az aszály sújtotta ezeket a növényeket, most, az érés fázisában pedig a csapadék rontja a termés minőségét. Ugyanakkor az eső feltölti a talajokat nedvességgel az őszi vetés előtt. 

Dél-Amerika
Márciusban az évszakhoz képest meleg, száraz idő uralkodik Brazília déli termőterületeinek nagy részén, ami segíti a mezőgazdasági munkákat, ugyanakkor a másodvetésű kukoricának esőre lenne szüksége. Északabbra, az ország középső és északkeleti tájain csapadékosabb, a kukorica és a gyapot számára kedvezőbb az időjárás.
Március első hetében Argentína mezőgazdasági területein is Brazília déli részéhez hasonló, száraz, igen meleg idő volt jellemző, majd a következő héten bőséges csapadék érkezett, amire nagy szüksége volt a még fejlődésben lévő kukoricának, illetve szójának.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. március 24.

1. ábra
VHI Index 2020. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A 2019-2020-as téli átlaghőmérséklet rangsora az 1979-2019. közötti időszakban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a vörös színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legmelegebb évszak, a második, a harmadik, a negyedik és az 5-10. legmelegebb évszak)

4. ábra
A 2019-2020-as tél átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

5. ábra
A 2019-2020-as télen a fagyos napok (Tmin<=0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlaghoz képest (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2019-2020-as téli csapadékösszeg rangsora az 1979-2019. közötti időszakban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sötétkék színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legcsapadékosabb évszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legcsapadékosabb, az eddigi legszárazabb évszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legszárazabb évszak)

7. ábra
A 2019-2020-as tél csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2020. február 1. és március 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
A 2020. február 1. és március 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Őszi vetések termésátlag előrejelzése az EU átlagára vonatkozóan a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: összes kalászos, összes búza (közönséges búza, durumbúza), őszi árpa, rozs, tritikálé, repce;
az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)

11. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)

12. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)

13. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)