2024. szeptember 16. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. augusztus 27. 19:31

2024. augusztusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet főként a déli féltekén van többfelé és nagy területen rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon, de Kanada középső és délkeleti területein sem jó a helyzet. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index csak kisebb foltokban lát Ausztrália délnyugati és déli partvidékén, Nigériában, az Egyesült államok déli és középső területein valamint Peruban és Brazíliában (2. ábra). A becsült júliusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ebben a hónapban is sok esett például az Egyesült Államok délkeleti államaiban, Mexikó területén, Brazília déli részén, az Alpok térségében és a Balti államokban, Oroszország déli részén és nagy területen Ázsia délkeleti részén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, kisebb területen -többlet az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Dél-Amerika jelentős részén, Észak-Amerika nyugati felén, Európa déli és keleti országaiban, Oroszország északi részén, és nagy területen Ausztráliában és Afrikában is (4. ábra). 

Európa

A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszakban Európában többféle időjárási anomália fordult elő, melyek számos országban okoztak problémát a mezőgazdaságban (5. ábra).

A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszakban határozott csapadéktöbblet figyelhető meg Hollandia északkeleti, Dánia északi és Svédország déli részén, a Balti Államokban, ahogy Spanyolország déli részén és a Baleár szigeteken valamint nagy területen Törökországban és Oroszország európai részének középső-keleti tájain. Ezeken a területeken az ilyenkor szokásos mennyiségnek a másfélszerese vagy még több esett. Ezzel szemben a szokásosnál kevesebb esett Franciaország nyugati részén és délkeleti csücskében, Olaszország középső részén, Magyarország jelentős részén Szlovákia nyugati és Románia északnyugati tájain, Dél- és Nyugat-Bulgáriában és Görögországban valamint Ukrajna keleti és Oroszország európai részének déli területein. (6. ábra)

Melegebb volt az idő a szokásosnál csaknem egész Európában: az Ibériai félszigeten, Franciaország déli felén, Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelország déli, Ukrajna délnyugati részén, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Törökország nyugati részén. Jelentős hőhullámokat figyeltek meg a Német-Lengyel Alföldtől délre Európa jelentős részén. Dél-Európában a hőmérséklet 35 fok fölé emelkedett több, mint húsz napon, a maximum értékek öt egymást követő napon elérték a 40 fokot is. (7. ábra)

Terméskilátások
Az EU szintjén a termésbecslések tovább csökkentek, jelenleg az öt éves átlag alatt vannak a legtöbb kultúrnövényre vonatkozóan. Ennek leginkább az az oka, hogy a nyári növények az igen magas hőmérséklet miatt szenvedtek a kontinens déli, délkeleti és keleti területein.  A legforróbb napokon a hőmérséklet helyenként a 40 Celsius fokot is elérte Romániában, Bulgáriában és Görögországban. Különösen ott jelentett nagy ez nagy gondot, ahol nem volt elég csapadék és öntözés sem, így például Szlovákia nyugati részén, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Törökország nyugati és Ukrajna keleti részén, illetve Oroszország európai területének délnyugati vidékein. Szintén a hőség okozott stresszt a növényeknek Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Lengyelországban, de a gond errefelé kisebb volt a kissé alacsonyabb a hőmérsékletek és az öntözés miatt.

Az őszi kalászosok is gyengén teljesítettek, ennek oka elsősorban a túl sok csapadék, amely Nyugat- és Észak-Európát érintette. A Balti államokban a nagyon intenzív csapadék okozott belvizet és jelentősen csökkentette a termés minőségét. A gyakori, de mennyiségében kevesebb csapadék szintén hátráltatta a betakarítást Franciaország északi részén, a Benelux államokban és Németország északnyugati részén, ahol a tenyészidőszak legnagyobb részében a túl sok eső okozott gondokat. Oroszország európai területének keleti részén a gyakori csapadék szintén kedvezőtlen körülményeket teremtett a tavaszi kalászosok aratására.

A többi államban az őszi vetéseknek még a tenyészidőszak korábbi időszakában okozott problémákat a kedvezőtlen időjárás. Túl sok volt a csapadék Franciaország északi részén, Írországban, az Egyesült Királyságban, a Benelux államokban, Németország nyugati és Olaszország északi részén. Görögország középső területein a tél eleji árvizek károsították a növényeket. Spanyolország nyugati és Olaszország déli részén, valamint Cipruson az egész szezonban a csapadékhiány miatt szenvedtek a növények. Romániában, Törökországban, Ukrajna keleti részén, illetve Oroszország európai területének déli vidékein a száraz tavasz és kora nyár rontotta a terméskilátásokat.

Franciaország
A hőmérséklet nagyjából a sokéves átlag körül alakult, számottevő hőhullámot nem figyeltek meg. Az ország északkeleti részén állandósult a csapadéktöbblet, míg délnyugaton számottevő csapadékhiány alakult ki. Júniusban és júliusban esős idő volt a gabona szemnövekedése, érése és aratása idején, de már a tenyészidőszak kezdetétől kedvezőtlenül alakultak az időjárási körülmények, főként az őszi gabonák esetén az ország északi részén, ennek megfelelően a becsült hozamok is elég alacsonyak. A nyári növények fejlődésében mintegy két hetes lemaradás tapasztalható főként Franciaország nyugati részén, ugyanakkor a bőséges csapadék kedvezően hatott ezekre a kultúrákra, kivétel délnyugaton, ahol alig esett. Ugyanakkor a nedves körülmények komoly növényvédelmi kihívások elé állították különösen a burgonya és cukorrépa termesztőket.  

Németország
Augusztus közepéig itt is az átlag körül alakult a hőmérséklet jelentősebb hőhullám nélkül. A csapadék is csökkent, bár gyakran esett, de nem túl nagy mennyiség, így a talaj délen és nyugaton is száradni, szikkadni tudott. Az őszi árpa betakarításával már végeztek, a többi őszi gabona aratása északon még folyamatban van. A gyakori esők miatt késnek ezek a munkák is, és a búza valamint repce minőségére vonatkozóan is komoly aggodalmak merültek fel. A nyári növények számára kedvezőbb az időjárás, az elmúlt hónapok felázott talaja ellenére most már jól fejlődik a burgonya és a cukorrépa.  

Lengyelország
Július első felében volt hőség, utána mérséklődött a meleg, és az ország északi és nyugati tájaira csapadék is érkezett, de a keleti területeket elkerülte az eső. Az őszi árpa, búza és repce betakarítása különösebb késedelem nélkül csaknem befejeződött. Az első adatok átlagos vagy kissé az alatti hozamokról szólnak, amit a szemképződés időszakának száraz időjárásával magyaráznak. A nyári növények viszont megkapták a szükséges csapadékot ebben a kritikus fázisban, ahogy a hőmérséklet is kedvezően alakult, és a jelenlegi talajnedvesség is kielégítő a fejlődés utolsó időszakára, így ezek terméskilátásai átlag felettiek.  

Románia
1991 óta ez volt a legmelegebb július-augusztus közepi időszak, 2-3,5 fokkal alakult magasabban a hőmérséklet a sokéves átlagnál. Július és augusztus közepe volt különösen forró, amikor a csúcshőmérsékletek a 36-41 fokot is elérték. Az ország nyugati és délnyugati területein a szokásos csapadékmennyiségnek csak a 20-60%-a hullott le, míg máshol az átlag körül alakult a csapadék. A talajnedvesség a nyári növények számára túlságosan alacsony maradt, a virágzás és a szemképződés idején száraz, forró körülmények uralkodtak, ami maradandó károkat okozott az állományokban. A nyári növények betakarítása már elkezdődött, 2-4 héttel korábban a szokásosnál, a becsült hozamok jóval az 5 éves átlag alatt vannak.

Spanyolország és Portugália
Az Ibériai félsziget déli része teljesen száraz maradt a vizsgált időszakban, míg északon az átlagos közeli csapadékmennyiség hullott. Augusztus közepén heves eső és szélvihar okozott károkat Valencia tartomány és a Baleár szigetek gyümölcs ültetvényeiben. Július közepe óta az átlagosnál melegebb volt az idő az egész félszigeten. A maximumhőmérsékletek 35-40 fok között alakultak, és a hőség kedvezőtlen hatással volt a nyári növényekre a virágzás időszakában. A kukorica, a burgonya és a cukorrépa állományok az öntözésnek köszönhetően jó állapotban maradtak. A napraforgó, amit jellemzően öntözés nélkül termesztenek már betakarításra került Andalúziában, és a hőhullámok ellenére is jó lett a termés a mélyebb talajréteg nedvesség-tartalékainak köszönhetően.

Olaszország
Számos hőhullám érte el az országot július eleje óta, a legerősebbek augusztusban, amikor több napon át alakult a csúcshőmérséklet északon 35, délen 40 fok fölött. Északon a nyári növények jól fejlettek, a meleg kedvezően hatott, és a tározókban kellő mennyiségű víz állt rendelkezésre az öntözésre. Az esős tavasz okozta hátrány a növények fejlődésében csökkent, a kukorica virágzik, mindössze két héttel később a szokásosnál. Ugyanakkor vannak állományok, melyek jelentősen alulfejlettek a vetés időszakának igen nedves időjárása miatt. Délen a hőhullámok főként a legelőkben és az ültetvényekben okoztak kárt, a szántóföldi kultúrák betakarítása már július elején befejeződött.

Ukrajna
Meleg, száraz időjárás uralkodott július elejétől augusztus közepéig, 1991 óta ez volt a második legmelegebb ilyen időszak. Erős hőhullám jelentkezett július közepén, mikor napközben 34 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és éjszakánként is 20 fok fölötti értékeket mértek. Az ország nyugati részén az átlag körüli csapadékmennyiség hullott, míg a keleti rész rendkívül száraz volt. A tartósan forró és száraz időjárás nagyon rosszul hatott a nyári növényekre a keleti országrészben, Kijevtől keletre nagyon siralmas képet mutatnak. Nyugaton nem ennyire rossz a helyzet, ott csak a júliusi hőhullámot sínylették meg a növények.   

Oroszország (európai terület)
A nyugati és déli területeken a július 1-4 fokkal melegebben alakult a szokásosnál, míg keleten az átlag körüli hőmérsékleteket mértek. Augusztus első fele azonban hűvösebb volt az összes nagy termőterületen. Csapadékból kissé kevesebb hullott az átlagnál délen és nyugaton, ami kedvezően hatott az őszi, majd később a tavaszi gabonák aratási munkáira. Ezzel szemben a Volga menti körzet és a Központi körzet többször is nagy csapadékot kapott, ami miatt késett a betakarítás, és jelentősen romlott a termés minősége. A tavaszi gabonák hozamát összességében kevéssel az 5 éves átlag felettinek becsülik, de ehhez mostantól száraz időre lenne szükség az aratásra. A kukorica számára jót tettek az esők a Központi és Volga menti körzetekben, ugyanakkor a Kaukázusi körzetekben a nagy hőség és kevés csapadék kedvezőtlenül hatott júliusban a virágzás és szemképződés fázisában járó állományokra. Összességében jelenleg a kukoricatermést az elmúlt 5 év átlagánál kissé alacsonyabbra várják.

Amerikai Egyesült Államok
Július-augusztus fordulóján növekedett a hőséggel érintett terület kiterjedése és a forróság mértéke a Nagy Síkságon, különösen a szárazsággal küzdő réteken, legelőkön és nyári növények állományaiban volt kritikus a hőstressz. Északon is, egészen Montana államig 38 Celsius fok körüli illetve a fölötti értékeket mértek, és enyhülést csak lokálisan kialakuló kisebb záporok adtak. Keletebbre ugyanakkor, a Középnyugat térségét elkerülte a hőség, a kukorica és szója övezet nagy részén 35 fok fölé nem melegedett a levegő. Az említett növények optimális fejlődését kiterjedt záporok, zivatarok segítették. Az ezt követő héten a Debby néven emlegetett hurrikán ért partot Florida délnyugati partjainál, majd észak felé haladva és trópusi ciklonná szelídülve jelentős, 100-400 mm csapadékot, és helyi villámárvizeket okozott az Atlanti parti államokban, északon egészen New York államig. Nyugatabbra a számottevő csapadék a Sziklás hegység, a Nagy Síkság és a délnyugati államokra korlátozódott, míg a Mississippi-völgy középső és alsó részének tágabb környezetében valamint a nyugati államokban nagyrészt száraz idő uralkodott. A Középnyugat középső és déli tájaira augusztus közepén érkezett meg a már nagyon várt eső, és bár lokálisan károkozó jéggel, szélviharral és villámárvizekkel is járó heves zivatarok is előfordultak, összességében jót tett a csapadék a még érés előtt álló nyári növényeknek. Kaliforniában ugyanakkor a hónap első két dekádjában is folytatódott a nyárra jellemző száraz időjárás.
A kukorica fő termőterületein a hőmérséklet- és csapadékviszonyok is kedvezően alakultak eddig, mindössze 7%-án uralkodnak aszályos körülmények. Ebből adódóan a jó és kiváló állapotú állományok aránya is meglehetősen magas, a hónap közepén 67% kapott ilyen minősítést. Iowa államban, ami a fő kukorica termelő térség, ez az arány még magasabb, 77%. A szója állományok is hasonlóan jó állapotúak.

Kanada
Július-augusztus fordulóján igen meleg, de nagyrészt száraz időjárás volt az uralkodó a Préri területén.  A tavaszi gabonák és a legelők gyorsan növekedtek, majd augusztus második hetében lehűlés és záporok hoztak enyhülést. Bár ez a csapadék a korábbi vetésű délebbi termőterületeken már túl későn érkezett, északabbra még jól jött a fejlődés korábbi szakaszában járó búzának. A délkeleti mezőgazdasági területeken meleg záporok öntözték a gabonaföldeket és a legelőket.  

Közép-Ázsia
Kazahsztán északi területeitől Oroszország középső régiójáig a tavaszi búza övezetben augusztusban is folytatódott a csapadékos időjárás. Észak-Kazahsztán három legjelentősebb tavaszi gabona termesztő tartományában május eleje óta az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek a kétszerese hullott le, ami az elmúlt harminc évben a legnagyobb mennyiség. A folyamatos esőzések aggodalmakat keltenek a várható termés minőségével kapcsolatban, mostantól száraz időre lenne szükség, hogy az egyébként kedvező terméskilátások realizálódjanak. Kazahsztán idei búzatermését 16 millió tonnára becsülik, ami 32%-al haladná meg a tavalyi termést. A térség nyugati felén a felhős, esős idő a szokásosnál 2-4 fokkal alacsonyabb hőmérsékletekkel társul, a Szibériai Körzetben viszont ugyanennyivel melegebb van az átlagnál. Délen, a gyapottermő vidékeken száraz, meleg időjárás kedvez a gyapot fejlődésének, de nincs olyan szélsőséges forróság, mint tavaly, ami a növény idő előtti kényszeréréséhez vezetett.

Kelet-Ázsia
Kína délnyugati termőterületein valamint az Észak-Kínai Alföld területén és északkeleten júliusban és augusztus első dekádjában rendkívül sok csapadék hullott, sokfelé két-háromszorosa az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A túlzott mennyiségű eső lokálisan károkat okozott a gyapot és más nyári növény állományokban. Ugyanakkor délkeleten száraz, forró időjárás uralkodott, a hőmérséklet 12 egymást követő napon meghaladta a 40 fokot, és június vége óta alig hullott némi csapadék. A rizs terméskilátásai egészen augusztus közepéig folyamatosan romlottak. Ekkor csapadékosabbra fordult az idő, mérséklődött a meleg, valamelyest stabilizálódtak az állományok, a forróság a Jangce völgyébe szorult vissza, ahol kevesebb esett. A hónap közepén északon, északkeleten is csökkent a csapadékhajlam. Ugyanakkor Észak-Korea területén rendkívül sok eső esett július eleje óta, ami sokfelé áradásokat okozott, a félsziget déli részén viszont kedvező nedvességviszonyok segítették a nyári növények fejlődését.

Ausztrália
Augusztus elején elszórt, majd a hónap közepén kiterjedteb záporok segítették a nyugati és keleti fő termőterületek búza és repce állományainak fejlődését. A csapadék jól jött a tározók feltöltéséhez és a talaj felső rétegének átnedvesítéséhez is a nyári növények hamarosan aktuálissá váló vetése előtt. Aszályos területek az ország délkeleti tájain fordulnak elő, ahol már hosszabb ideje csak kevés eső esett. Az egész télre jellemző, hogy enyhe az idő, a hőmérséklet augusztusban is 2-4 fokkal a szokásos értékek fölött alakult.
Az ország búza termését 2,34 tonnás hektáronkénti hozam mellett 30 millió tonnára becsülik, ami 13%-al lenne magasabb a tavalyinál.

Argentína
Augusztus első dekádjában az ország keleti, délkeleti mezőgazdasági területeit, köztük a legnagyobb búza és árpa termelő vidékeket kiterjedt záporok öntözték, majd a hónap közepétől országszerte szárazra fordult az idő. A nyugati és északi termőterületeken az őszi búza optimális fejlődéséhez több csapadékra és kissé melegebb időre volna szükség, mert éjszakánként még északon is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.
Argentína 2024/25-ös búza termését 3 tonnás hektáronkénti hozam mellett 18 millió tonnára becsülik. Az előző évhez képest 8%-al nőtt a vetésterület, és a terméskilátások is jobbak egyelőre.

Brazília
Augusztus elején enyhe, záporos időjárási körülmények között gyors növekedésnek indult az őszi búza a déli termőterületeken, egyelőre igen jók a kezdeti terméskilátások. A hónap közepén napos, száraz, de hűvös lett az idő, a búza a legtöbb helyen ekkor már virágzott.  

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2024. augusztus 27.


1. ábra
VHI Index 2024. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.



3. ábra
A 2024. július havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2024. július becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. június 1. és július 13. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
narancs pöttyök és körök: magas hőmérséklet és hőhullám


6. ábra
A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)



8. ábra
A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszakban forró napok száma, amikor a maximum hőmérséklet meghaladta a 35 Celsius fokot (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)


10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)


11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)


12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)


13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)


14. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 augusztusi termésbecslés a júliusi becslés százalékában)